A Balatonon a vízi maratonisták vetélkednek mindkét nemnél 5, 10 és 25 kilométeres távokon egészen vasárnapig, míg szerda délelőtt, de már a margitszigeti vadonatúj medencében rajtol a mű-, vagy másképpen szinkronúszók vetélkedése, jelesül az egyéni verseny résztvevőinek szabadonválasztott gyakorlataival, majd a páros- és a csapatversenyek következnek.
A Hajós uszodaegyüttest gazdagító, és az edzőlegenda, Széchy Tamás nevét viselő új komplexum 50 méteres, tízpályás medencéjében hétfőn, július utolsó napján kezdődik az "igazi" úszó Európa-bajnokság.
Egy héten át a kontinens félszáz országa közül negyvennek a legjobbjai vetélkednek a minél előkelőbb helyezésért, összesen 38 számban.
Augusztus első napján pedig felavathatják a frissen épült tornyokat a műugrók: ők az Eb augusztus 6-ai zárásáig összesen tíz kategóriában, mind a nőknél, mind a férfiaknál 1, 3 és 10 méteren, továbbá 3 méteres szinkronműugrásban és 10 méteres szinkrontoronyugrásban viaskodnak.
Az EB-n 40 országból 1008 versenyző vesz részt. A legtöbben - 602-en - az úszók vannak.
A budapesti Eb-részleghez 152 műúszó és 115 műugró tartozik még, míg a Balatonon 139 hosszútávúszó versenyez.
A versenyről rekordot jelentő módon 43 televíziós társaság közvetít. Az Eb képei összesen félszáz országba jutnak el.
{{keretes_cim}}
A Magyar Speciális Olimpiai Szövetség a július 26. és augusztus 6. között zajló, margitszigeti úszó-Európa-bajnokság keretében bemutatón demonstrálja az értelmi fogyatékossággal élő sportolók képességeit, teljesítményét. A versenyzők augusztus 1-jén, 16:45 és 17 óra között két futamban, közvetlenül a döntők előtt 50 méteres távokon mutathatják be felkészültségüket a közönségnek.
Bartolo Consolo az európai szövetség (LEN) elnöke a versenyek rajtja előtt azt mondta, hogy bizakodással ítélték oda annak idején Magyarországnak a 28. Eb megrendezésének jogát, és biztosak voltak benne, hogy a magyar szervezőbizottság a legjobb partnere lesz az Európai Úszóligának.
Bár menet közben akadtak problémák, az Európa-bajnokság megrendezhető, és Consolo külön is dicsérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Gyárfás Tamás szervezőbizottsági elnök elkötelezettségét, amely lehetővé tette az Eb megvalósulását.
Az esélyekről
Kiss László a magyar úszók szövetségi kapitánya szerint "3-4 aranyat itthon tarthatunk, ekkor lehetnénk elégedettek igazán, és még inkább akkor, ha az Eb minden napján legalább egy érmet nyernénk".
Nem pusztán udvariassági megfontolásból kívánkozik az élre Kovács Ágnes neve.
A mellúszásban olimpiai, világ- és Európa-bajnok klasszis pár évi szerényebb teljesítménysorozat után az elmúlt hónapokban már-már a karrierje zenitjét idézően teljesített, és akár a legfényesebb medálból is juthat neki a Margitszigeten.
A 28. Eb legfőbb aranyvárományosa azonban egyértelműen Cseh László.
A 55 eddigi magyar aranyéremből időben az utolsó kettőt ő szerezte, és most is a dobogó tetejére állhat 200 és 400 méter vegyesen, és háton is nagyon elöl lehet.
Aranyesélyes Gyurta Dániel is. A 16 éves szupertehetség a 2004-es, athéni olimpiai meglepetésezüst és az azt követő, szintén váratlan visszaesés után megint a régi: 200 mellen akár "révbe is érhet".
Kiss László kapitány szerint nem szabad elfeledkezni az új hullám további ígéretes tagjairól, így például Boulsevicz Beatrixról, Jakabos Zsuzsannáról, Hosszú Katinkáról sem, akiknek érmei már nem jelentenének meglepetést.
