Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Romos házak a Gázai övezetben fekvõ Bureidzsben 2025. november 18-án, az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között október 9-tõl érvényes tûzszünet alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

A magyar kormányfőt is meghívta a közel-keleti rendezést célzó gázai Béketanácsba az amerikai elnök – a nap hírei

Közös nyilatkozatban tiltakozott a Grönland támogatása miatt amerikai vámmal sújtott nyolc európai ország. Az iráni elnök szerint totális háborút jelentene, ha az Egyesült Államok eltávolítaná az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjét.

Meghívta Magyarországot a gázai Béketanácsba az amerikai elnök. Orbán Viktor kormányfő közösségi oldalán jelezte: elfogadta a felkérést. A miniszterelnök a Facebook oldalán közzétett levélből idézve azt közölte: a testület már a közeljövőben összeül és Donald Trump Magyarországra alapítótagként számít. A levél szerint minden tagállam maga döntheti el, hogy ki képviselje a testület ülésein. A Béketanács felügyeli a palesztin területeken létrejött átmeneti kormány működését.

Közös nyilatkozatban tiltakozott a Grönland támogatása miatt amerikai vámmal sújtott nyolc európai ország. Az amerikai elnök szombaton jelentette be, hogy februártól 10 százalékos vámot kell fizetniük azoknak az európai országoknak, amelyek szerinte akadályozzák Grönland amerikai megszerzését. Az érintett államok most közös nyilatkozatban erősítették meg a sarkvidéki terület melletti kiállásukat. Emmanuel Macron francia elnök felkérte az Európai Bizottságot, hogy aktiválja azt a jogi keretrendszert, amely megvédheti a közösséget a harmadik országok gazdasági kényszerítő akcióitól.

Nem számít az Egyesült Államok katonai intervenciójára Grönlandon az amerikai képviselőház elnöke. A republikánus Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízióban úgy fogalmazott: meggyőződése szerint az ügy rendezésének módja a diplomácia, és ennek felismerésére vall az is, hogy Donald Trump személyes képviselőt nevezett ki ebből a célból.

Szerbiában csaknem két hónapos leállás után újraindította a termelést a pancsovai kőolaj-finomító, a benzinkutakra január 27-én kezdődhet a szállítás. Az Egyesült Államok októberben szankcionálta a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot az orosz tulajdonrész miatt, de január 23-ig átmeneti engedélyt adott a működésre. Emellett hozzájárult ahhoz, hogy a NIS tárgyaljon a vagyonrész értékesítéséről. A szerb köztársasági elnök néhány napja közölte: rövidesen nyilvánossá válhat, ki vásárolja meg a NIS orosz részesedését és már egyeztetett a MOL csoport vezetésével.

Az iráni elnök szerint totális háborút jelentene, ha az Egyesült Államok eltávolítaná az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjét, Ali Hamenei-t. Maszúd Peszeskján egyben a hazája elleni nemzetközi szankciókat tette felelőssé az országot sújtó gazdasági válságért. Donald Trump amerikai elnök a Politico című hírportálnak nyilatkozva előzőleg úgy fogalmazott, hogy eljött az ideje, hogy Iránnak új vezetése legyen.

Iránban eddig nem szabott ki halálbüntetést az igazságszolgáltatás a tömeges kormányellenes tüntetések miatt. A bíróság képviselője elmondta, hogy az eljárás hónapokig vagy évekig is eltarthat. Állítása szerint a tüntetéseken részt vevők közül néhányan kapcsolatban álltak az izraeli és az amerikai titkosszolgálatokkal.

Azonnali tűzszünetről állapodott meg a szíriai kormány a kurd erőkkel. A kurd milíciák visszavonulnak az Eufrátesz keleti partjára. Az egyezség értelmében a kurd erők beolvadnak a védelmi, illetve a belügyminisztérium alatt álló erőkbe a szükséges biztonsági átvilágítások után. A damaszkuszi vezetés átveszi az eddig kurd ellenőrzés alatt álló tartományok katonai ellenőrzését és polgári közigazgatását. A térségben lévő gáz- és olajmezők szintén a szíriai kormány ellenőrzése alá kerülnek.

Készenlétbe helyezett 1500 katonát az amerikai kormány a minnesotai tüntetések miatt. A CNN úgy tudja: mozgósították a Nemzeti Gárdát is. A bevándorlók kitoloncolása elleni tiltakozások azután váltak rendszeressé Minnesotában, hogy az idegenrendészet egyik ügynöke az autójában lelőtt egy háromgyermekes anyát. Donald Trump és a kormány szerint az intézkedés szabályos volt.

Megérkezett a kilövőállomásra a NASA új holdrakétája. Ezzel februárban indulhat az Artemis-2 küldetés. Az Artemis-2 a NASA több milliárd dolláros holdprogramjának második küldetése a 2022-es pilóta nélküli repülés után, és az első, amelyen űrhajósok is utaznak. A Holdra a tervek szerint csak az Artemis-3 küldetés részeként szállnak le űrhajósok. Utoljára az Apollo-17 legénysége járt a Holdon 1972-ben.

Szarajevóban rendkívüli intézkedéseket vezettek be a súlyos légszennyezettség és a sűrű szmog miatt. A városközpontban megtiltották az EURO 3-as vagy annál alacsonyabb besorolású járművek közlekedését, a korlátozás alól csak a tömegközlekedés és a sürgősségi járművek kivételek. Emellett ideiglenesen betiltották a szabadtéri rendezvényeket és sporteseményeket is.

A legutóbbi jelentések szerint összesítések már nyolc halálos áldozata van a szombaton Ausztriában történt három lavinának Salzburg és Stájerország tartományban. Az egyik hegycsúcsnál hét embert sodort el a hógörgeteg, a mentőalakulatok négy embert már csak holtan tudta kiemelni a hótömeg alól. A hegyimentők szerint továbbra is lavinaveszély áll fenn a térségben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Volna mit tennie helyben az EU-nak is, hogy ne ürüljön ki Afrika

Volna mit tennie helyben az EU-nak is, hogy ne ürüljön ki Afrika

Az Africa Center for Strategic Studies 2025-ös évértékelő jelentése az afrikai kontinens biztonsági környezetében végbement változásokat elemzi; megszaporodtak az elhúzódó fegyveres konfliktusok, ezért a migráció fokozódása várható. A részletekről az InfoRádió Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját kérdezte.

Átléphetnek Volodimir Zelenszkij feje felett az oroszok és az amerikaiak

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati kijevi sajtótájékoztatóján közölte: az ukrán hírszerzés adatai szerint Oroszország egy 12 ezer milliárd dollár értékű gazdasági együttműködési csomaggal próbálja megnyerni a Trump-adminisztráció támogatását. Az államfő hangsúlyozta, hogy Kijev nem fogad el olyan megállapodást, amely az ukrán alkotmányba ütközik vagy sérti az ország szuverenitását.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
32 milliárd dollárt égetett el Amerika, hogy megépítse a tökéletes páncélost – Történelmi bukás lett a vége

32 milliárd dollárt égetett el Amerika, hogy megépítse a tökéletes páncélost – Történelmi bukás lett a vége

A 2000-es évek elején az Egyesült Államok nekiállt, hogy teljesen újragondolja, mit jelent az, hogy „szárazföldi páncélozott harcjármű” – a cél az volt, hogy minden idők legnagyobb technológiai ugrását végrehajtva megalkossák a tökéletes katonai járműparkot. A Future Combat Systems végül minden idők egyik legdrágább és legeredménytelenebb haderőfejlesztési programja lett: az amerikai adófizetők pénzéből 32 milliárd dollárt égettek el, a hadrendbe állított járművek mennyisége pedig végül egy szép, kerek szám lett: nulla.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×