„Veszélyes világban, veszélyes időkben élünk, és nincs abban semmi újdonság, hogy Donald Trump elnök ezt felismerte, az ügy egészen Truman elnökig visszanyúlik, aki először beszélt az ügy stratégiai fontosságáról" – fogalmazott az amerikai Kongresszus alsóházának republikánus vezetője a vasárnapi BBC-interjúban. Johnson ezzel arra utalt, hogy az évtizedekkel később nyilvánosságra került, annak idején titkosított iratok szerint Harry Truman amerikai elnök kormánya 1946-ban 100 millió dollárnak megfelelő arany ellenében megvásárolta volna Grönlandot Dániától.

Az amerikai képviselőház elnöke a BBC interjúműsorában – arra a felvetésre, hogy Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos retorikája akár amerikai katonai akciót is előrevetíthet – kijelentette: nem számít arra, hogy az Egyesült Államok katonai intervenciót hajt végre „a csekély népességű" Grönlandon. Mike Johnson hozzátette:

meggyőződése szerint az ügy rendezésének módja a diplomácia, és ennek felismerésére vall az is, hogy Trump személyes képviselőt nevezett ki ebből a célból.

Trump a Truth Social nevű közösségi portálon előző nap közzétett nyilatkozatában ugyanakkor bejelentette, hogy nyolc európai szövetséges országgal - Dánia mellett Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával - szemben február 1-től 10 százalékos importvámot vezet be, miután ezek az országok a Grönlandról folyó vitában Dánia mögött sorakoztak fel.

Az amerikai elnök közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek. Trump a bejegyzésben ugyanakkor arra utalt, hogy elsősorban a vita üzleti jellegű megoldására törekszik. Úgy fogalmazott: ezek a vámtételek mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok "teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja" Grönlandot.

Megismételte azt a korábban is többször hangoztatott álláspontját, hogy Kína és Oroszország is meg akarja szerezni Grönlandot, és

"Dánia ez ellen semmit nem tudna tenni", mivel a dán kormány védelem gyanánt "jelenleg csak két kutyaszánt állomásoztat" Grönlandon.

A képviselőház elnöke a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: Trump "az erő pozíciójából törekszik a béke elérésére", és ennek érdekében "néha harcias megnyilvánulásokra" ragadtatja magát, ez személyiségének része, de az amerikai nép erős személyiségű elnökre szavazott.

John Bolton, aki Trump első hivatali időszakában egy ideig a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója volt, a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében mindazonáltal úgy fogalmazott: az, hogy Trump vámokkal fenyegeti a Dánia mellett kiálló NATO-szövetségeseket, az elnöki tisztségben eltöltött eddigi öt évének legveszélyesebb és legrombolóbb hatású megnyilvánulása.

"A történelmi ismeretek hiányától és a közösségi médiában megjelent bejegyzésének zagyvaságától eltekintve is" kiszámíthatatlan, hogy mindez milyen következményekkel járhat a NATO szövetségi rendszerére, valamint arra a hitelességre és bizalomra, amelynek elnyerésére az Egyesült Államok évtizedeket áldozott - fogalmaz írásában az egykori fehér házi tanácsadó. Bolton szerint a sarkvidéki orosz és kínai befolyásszerzés kockázatát a NATO-szövetségesek közötti tárgyalásokkal kell kezelni,

nincs szükség arra, hogy Grönland amerikai felségterületté váljon, sem arra, hogy Amerika katonai erőt vagy kényszerítő erejű gazdasági eszközöket alkalmazzon.

Hozzátette: az elnökkel szembeni ellenállás a Kongresszus republikánus köreiben is markánsan erősödött az utóbbi három hónapban, és ha Trump megpróbálja érvényesíteni vámemelési fenyegetéseit, az jelentős kiterjedésű republikánus lázadáshoz vezetne.