Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Az iráni rezsim egyre kegyetlenebbül próbálja elfojtani a rendszerellenes tüntetéseket. Mesterlövészek tüzelnek egy megmozdulás résztvevőire.
Nyitókép: X / Ahmad Batebi

BBC: Teherán az internet lekapcsolásával akarja eltitkolni az egyre durvább erőszakot

Már 10 napja tart a világ talán legsúlyosabb internetleállása, amelynek következtében 92 millióan nem férnek hozzá a világhálóhoz, de még a telefon- és SMS-szolgáltatások is akadoznak.

A teheráni kormány január 8-án megszüntette az internet szolgáltatásokat, nyilvánvalóan azért, hogy elfojtsa az ellenzéki megmozdulásokat és lehetetlenné tegye a tüntetőkkel szembeni erőszakról beszámolók külföldre jutását – írja a BBC. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter szerint az internetet azért kapcsolták ki, mert így akarnak védekezni a külső erők által irányított „terrorista műveletek” ellen.

Az iráni vezetés nem közölte, mikor állítják vissza a szolgáltatásokat, de a legújabb értesülések szerint a hatóságok azt tervezik, hogy véglegesen korlátozzák az internetet. Január 15-én az IranWire hírportál arról számolt be, hogy Fatime Mohadzseran kormányszóvivő újságíróknak azt mondta: a nemzetközi internet-hozzáférés legalább március végéig, az iráni újévig nem lesz elérhető. A FilterWatch – az internetes szabadságjogok betartását ellenőrző szervezet – megfigyelői úgy vélik, a teheráni kormány sietve új rendszereket és szabályokat vezet be, hogy

az országot teljesen elszigetelje a világhálótól.

A BBC Persiannek nyilatkozó újságírók szintén azt mondták: ők is úgy értesültek, hogy az internet-hozzáférés nem fog egyhamar helyreállni. A brit médiacég emlékeztet rá, hogy az iráni vezetés már évek óta szigorú ellenőrzi az internetet, és a legtöbb nyugati közösségimédia-alkalmazás, illetve hírportál – köztük a BBC is – elérhetetlen. Ugyanakkor sokan virtuális magánhálózatok (VPN) segítségével mégis hozzáférnek olyan népszerű alkalmazásokhoz, mint az Instagram.

Egy másik netes szabadságjogi szervezet, az Access Now pedig arra figyelmeztet: a perzsa állam vezetői most is az internet korlátozásával próbálják elrejteni a tüntetőkkel szembeni brutális fellépéseket. Ez történt a 2019 novemberi és 2022 szeptemberi országos megmozdulások, valamint 2025 júniusában, az iráni-izraeli konfliktus idején is.

A jelenlegi leállás azonban minden korábbinál hosszabb ideig tart

– írja a BBC.

Londoni beszámoló szerint máris vannak jelentések arról, hogy az internetleállás súlyosan befolyásolja az irániak megélhetését, különösen az e-kereskedelmet.

A Human Rights Activists News Agency (HRANA), emberjogi szervezet úgy tudja: január 18-ig több mint 3300 tüntető erőszakos halálát lehet bizonyítani, míg további 4380 eset vizsgálata még tart. Ugyanakkor a letartóztatások száma 187 városban elérte a 24 266-ot. A valós számú halálesetek és letartóztatások száma valószínűleg magasabb, de a hozzáférés hiánya miatt a számokat nem lehet függetlenül ellenőrizni – tette hozzá a BBC.

Címképünkön orvlövészek tüzelnek egy megmozdulás résztvevőire

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×