A kormánykoalíciós pártok egyezsége nyomán januártól életbe lépett az önkéntes és a kötelező katonai szolgálat ötvözése. A szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius nyomására hivatalosan egyelőre maradt ugyan az önkéntesség, ami ugyanakkor rendkívüli esetekben a hadkötelezettség újbóli elrendelésével – átmenetileg meghatározatlan időre – hatályon kívül helyezhető.

A hadkötelezettséget 2011-ben az akkori Merkel-kormányzat idején takarékossági okokból szüntették be, és azóta a szinte szüntelen viták ellenére érvényben maradt.

A januári megállapodás ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a Bundeswehr jelenlegi mintegy 180 ezer fős létszámát bővíteni kell. Rendelkezett arról is, hogy nyilvántartásba kell venni azokat a 18 éves fiatal férfiakat, akik szükség esetén kötelezően behívhatók. Ugyanez a kötelezettség a nőkre nem vonatkozik, esetükben marad az önkéntesség.

Ilyen előzmények után látott napvilágot a fegyveres erők parlamenti biztosának éves, 2025-ös esztendőt feldolgozó jelenése, amely megerősítette a reformok szükségességét. A Bundestag illetékes biztosa beszámolójában felhívta a figyelmet a súlyos problémákra, többek között a lerobbant laktanyákra, a digitalizáció felgyorsításának szükségességére, illetve az újoncok alkalmatlanságára

A legnagyobb problémát azonban a szükséges személyi állomány hiánya jelenti.

Az új hadkötelezettségi modell sikerének előfeltételének említette, hogy a 2030-as évek végéig a Bundeswehr 260 ezer aktív katonával és 200 ezer tartalékossal rendelkezzen.

Egyben leszögezte azt is, hogy amennyiben az önkéntes szolgálat elégtelennek bizonyul, a következő lépés a hadkötelezettség visszavezetése.

„A társadalom elvárja a hadseregtől, hogy teljesítse küldetését” – fogalmazott a jelentés, amely ennek kapcsán a megfelelő keretfeltételek biztosítására és a személyi állomány bővítésére szólított fel.

A biztos a létszám növelésének szükségességével párhuzamosan a katonák számára legalább 2600 eurós bruttó fizetést és további juttatásokat sürgetett. Számos laktanya romos állapotban van, és sürgős felújításra szorul – figyelmeztetett.

Jelentésében utalt arra is, hogy problémák adódnak az újoncok fizikai erőnlétével. Figyelmeztetett, hogy gyakran „mennyiség a minőség felett” a mottó. Hangsúlyozta azt is, hogy felszerelés területén szintén jelentős fejlesztésre van szükség.

A Bundeswehr illetékes biztosa a Bundestag nevében gyakorolja a hadsereg parlamenti felügyeletét.

A CDU-t képviselő Henning Ottét ebből fakadóan a „katonák szószólójának” tekintik, akihez a Bundeswehr tagjai bármikor közvetlenül fordulhatnak anélkül, hogy a parancsnoki láncot kellene követniük.