Infostart.hu
eur:
394.91
usd:
342.63
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Vector of USA and European Union flag with grunge texture background. This illustration is an EPS 10 file with contains transparency effects.
Nyitókép: Getty Images / simon2579

Szembeszállnak Donald Trumppal az EU vezető országai

Közös nyilatkozatban figyelmeztetett az eszkaláció veszélyére vasárnap az a nyolc európai ország, amely ellenzi, hogy az Egyesült Államok annektálja Grönlandot, s amelyekkel szemben Donald Trump amerikai elnök februártól 10 százalékos vámot helyezett kilátásba.

Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és Finnország vasárnap közzétett közös állásfoglalása szerint a vámok bejelentése "aláássa a transzatlanti kapcsolatokat és veszélyes eszkalációhoz vezethet". "Továbbra is egységesen és összehangoltan fogunk reagálni. Elkötelezettek vagyunk szuverenitásunk megvédése mellett" - tették hozzá.

A nyilc ország leszögezte, hogy szolidárisak Dániával és Grönland népével.

"A NATO tagjaként elkötelezettek vagyunk az Északi-sarkvidék biztonságának erősítése mellett, mert ez a közös transzatlanti érdek" - húzták alá.

Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök vasárnap a kereskedelemi háború veszélyeire hívta fel a figyelmet. "Úgy gondolom, nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy ne csöppenjünk egy fékeveszett kereskedelmi háborúba. Nem hiszem, hogy bárki is jól járna ezzel" - mondta a kormányfő az NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva.

Lars Klingbeil német alkancellár és pénzügyminiszter szerint Németország és európai partnerei nem hagyják , hogy Donald Trump "zsarolja" őket. Mint mondta, Németország mindig is kezet fog nyújtani az Egyesült Államoknak, hogy közös megoldásokat találjanak, de Berlin Grönland ügyében nem tart Washingtonnal.

"Tehát a világos üzenet, hogy nem hagyjuk magunkat megzsarolni, és lesz európai válasz" - fűzte hozzá.

Mindemellett a német műveleti parancsnokság vasárnap közölte, hogy még a nap folyamán visszatér az a 15 német katona, akiket pénteken este küldtek Grönlandra, hogy felmérjék a viszonyokat hadgyakorlatok megtartásához. A tájékoztatás szerint az egység elvégezte feladatát, és felderítő missziója eredményeit a napokban kiértékelik.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×