Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pexels.com

Szentmisével emlékeznek Mindszenty Józsefre Budapesten

Mindszenty József bíboros-hercegprímás halálának 50. évfordulója alkalmából szentmisét tartanak Budapesten, a Szent István-bazilikában szombat délelőtt 10 órától – közölte Zsuffa Tünde, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtószóvivője.

A szentmise főcelebránsa Udvardy György veszprémi érsek lesz, mivel a Mindszenty Józsefre emlékező misét évről évre tartó Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Rómában tartózkodik a május 7-én kezdődő konklávé miatt – mondta.

Az eseményre Mindszenty József pappá szentelésének 110., esztergomi érseki és hercegprímási kinevezésének 80., halálának 50. évfordulója alkalmából kerül sor.

A szentmisén, amelyet hagyományosan az esztergomi bazilikában, idén azonban a székesegyház felújítása miatt Budapesten rendeznek meg, háromszáz egyházi iskolába járó fiatal is részt vesz - tette hozzá.

Mindszenty József 1892-ben született, XII. Pius pápa 1944-ben nevezte ki veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország hercegprímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.

A bíborost 1948. december 26-án törvényellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949 júliusában másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték. Hat év budapesti börtön után, megromlott egészsége miatt, 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsőpetényben tartották fogva. Onnan szabadították ki 1956. október 30-án.

November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kapott menedéket. A követséget csak 15 évvel később, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el, ekkor előbb Rómába, majd Bécsbe ment.

Mindszenty József 1975. május 6-án halt meg, Mariazellben temették el. A Legfelsőbb Bíróság 1990. május 18-án ártatlannak nyilvánította. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, majd újratemették az esztergomi bazilika altemplomában.

A bíboros boldoggá avatási pere 1994-ben kezdődött és jelenleg is folyamatban van a Vatikánban.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×