Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Virág Judit Galéria

Lesz-e új magyar aukciós rekord? – különleges Munkácsy- és Csontváry-képre is lehet licitálni vasárnap

Munkácsy Mihály Fiatal lány arcképe című festményének 48 millió, míg Csontváry Kosztka Tivadar Pirosruhás gyermek című képének 60 millió forint lesz a kikiáltási ára a karácsonyi árverésen, melyet a Virág Judit Galéria szervez. A galériatulajdonos az InfoRádióban elmondta: két olyan alkotásról van szó, melyeknek létezéséről sokáig a szakma sem tudott, ezért óriási az értékük és a jelentőségük is.

Csontváry Kosztka Tivadar és Munkácsy Mihály egy-egy képét is árverésre bocsátják a Virág Judit Galéria vasárnapi aukcióján, melyet a Budapest Kongresszusi Központban tartanak. Virág Judit az InfoRádióban elmondta: mivel közelednek az ünnepek, igyekeztek olyan tárgyakkal, festményekkel kedveskedni a műgyűjtőknek, amelyek igazán különlegesek és ritkaságszámba mennek. Mint fogalmazott, a karácsonyi árverésnek „két sztárja lesz”, melyeknek óriási értékük és egyedi, nagyon izgalmas történetük van.

Az egyik egy Munkácsy-portré 1877–1878-ból, amely Zichy Mihály festő lányát, Zichy Zsófiát ábrázolja. Ő Szentpéterváron született 1858-ban, eredetileg zongoraművésznek készült, Liszt Ferenc tanítványa volt, de apja hatására letett a művészpályáról, és ő lett az első magyar virágkötőművész. Az ausztrál Elisabeth Brownell, a jelenlegi tulajdonos dédnagyanyja vásárolta meg a festményt egy európai utazása során Párizsban, és magával vitte Ausztráliába. A kép családon belül öröklődött tovább, most Melbourne-ből hozták Budapestre.

A vasárnapi aukción a kikiáltási ára 48 millió lesz, a becsértéke pedig 100-150 millió forint.

Virág Judit elmondása szerint a szakma nagyon sokáig nem ismerte ezt a képet, pedig a Munkácsy-életművet részletesen feldolgozták. Emlékeztetett, hogy Munkácsy Mihály Párizsban is élt és alkotott, francia felesége volt, és a kitűnő magyar festőművész alkotásaiból a francia fővárosban is szép számmal adtak el a műkereskedői. „Ezáltal a képei szétszóródtak a világban, és a Fiatal lány arcképe is így került Ausztráliába” – magyarázta a galériatulajdonos.

A festőművész születésének 180. évfordulója alkalmából a jövő év márciusáig emlékkiállítás tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban, de Munkácsy Mihály alkotásaira ettől függetlenül is mindig kiemelt figyelem irányul a műtárgypiacon. Virág Judit szerint ő továbbra is egy szimbólum, a magyar festészet emblémája, akit mindig a legnagyobb magyar művészek közé fognak sorolni.

A vasárnapi aukció másik kiemelt festménye Csontváry Kosztka Tivadar Pirosruhás gyermek című, 1894-ben alkotott képe, melynek kikiáltási ára 160 millió forint, a becsértéke pedig 300-400 millió forint.

Ahogy azt Virág Judit elmondta, nem tudni pontosan, ki van a képen, de egyesek azt gondolják, hogy Csontváry Kosztka Tivadar húga, aki a nagy szegedi árvízben halt meg. A művészettörténész hozzátette: az elérhető és jelenleg ismert Csontváry-életmű nem túl gazdag, mindössze alig száz alkotás maradt meg mára, ezért nagyon meg kell becsülni, hogy most egy ilyen képre lehet licitálni. A Pirosruhás gyermek című képet egykori patikája padlásán őrizte Csontváry, majd egyes források szerint állítólag azt mondta a tőle az épületet megvásárló Székely Sándornak a festményekre mutatva, hogy „kolléga úr, ezeket mind önnek adom, és ezzel milliomossá teszem”.

A patikus nem hitt Csontváry szavainak, értéktelennek tartotta a képeket, majd a patika későbbi tulajdonosa meg is semmisített néhány festményt, de a Pirosruhás gyermek megmenekült és sokáig a rejtőzködő műgyűjtő, Buschi Emil kollekciójának darabja volt. Buschi nem engedett betekintést a gyűjteményébe, így a nagyközönség csak a halála után, száz évvel a festmény keletkezését követően láthatta először a művet.

Csontváry Kosztka Tivadart a legértékesebb magyar festőként tartják számon.

2021-ben rekordáron, 460 millió forintért kelt el a Titokzatos sziget című alkotása a Virág Judit Galéria árverésén, és mind a mai napig ez az aukciókon eladott legdrágább magyar festmény.

A műkereskedő szerint nemcsak az ezen a festményen megjelenő sziget, hanem Csontváry Kosztka Tivadar egész élete rendkívül titokzatos, illetve tragikus is volt egyben, hiszen magányos festő hírében állt, akit nem értettek meg a kortársai, és csak a halála után ismerte fel munkásságának jelentőségét a művészvilág. Amíg élt, próbált kiállításokat szervezni, de teljes sikertelenség és kudarc övezte ezeket a kezdeményezéseket. Virág Judit szerint Csontváry fantasztikus személyiség volt, aki a sok-sok bukás ellenére végig hitt a festészetében, bejárta szinte egész Európát, járt többek közt Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Dalmáciában is.

„Közvetlenül a halála után teljesen szétszóródott az életmű, nagy károkat okozott, hogy nem tudott sikereket elérni az életében. Festményeinek egy része a gácsi patikájából került elő, másik részét a családja őrizte meg, harmadik részét pedig Gerlóczy Gedeon mentette meg a Fehérvári úti műteremből” – magyarázta a művészettörténész.

Virág Judit kiemelte: a Pirosruhás gyermek mindössze a hetedik olyan festmény Csontvárytól, amely megjelenik magyarországi árverésen. Alkotásainak nagy része jelenleg múzeumokban, közgyűjteményekben van, de nagyon kevés az elérhető kép tőle.

A karácsonyi aukció anyaga december 14-ig ingyenesen tekinthető meg a Virág Judit Galériában. További részletek, érdekességek itt olvashatók az árverésről.

(A nyitóképen: Munkácsy Mihály Ausztráliából hazahozott, a Fiatal lány arcképe (Zichy Zsófia) című festménye, melynek kikiáltási ára 48 millió, a becsértéke pedig 100-150 millió forint.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×