eur:
407.43
usd:
380.14
bux:
76250.51
2024. november 9. szombat Tivadar
Nyitókép: Pixabay.com

Közönséges földi halandó sosem fog eljutni ide - fotókiállítás a Capa Központban

Világtól elzárt sarkköri kutatóbázist mutat be Esther Horvath A sarkvidéki éjszaka csillagai című, csütörtökön megnyílt kiállítása a Capa Központban. A tárlat a globális felmelegedés epicentrumában, a norvégiai Spitzbergákon található Ny-Alesundban dolgozó női kutatókra fókuszál.

A január 31-ig látható kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán Virágvölgyi István, a Capa Központ szakmai igazgatója kiemelte, hogy Esther Horvath dokumentarista fotói olyan speciális mikrokörnyezetbe kalauzolnak el, ahová az emberek többsége jó eséllyel sosem fog eljutni. A kiállításon bemutatott Ny-Alesund kevesek által ismert, a külvilágtól elzárt világ, ami ráadásul a klímaváltozás miatt különösen aktuális és izgalmas tanulságokat ígér - mondta Virágvölgyi István.

A kiállítás kurátora, Kopin Katalin rámutatott, hogy a tárlat alkalmával női tudósok bemutatására fókuszáltak. Hangsúlyozta, hogy a Ny-Alesundban kutatott klímaváltozás mindannyiunk életére nagy és gyors hatást gyakorol, Esther Horvath fényképei pedig első kézből mutatják be az embereket, akinek az onnan származó ismereteket köszönhetjük. A fotográfus nemcsak dokumentálja az Északi-sark közelében zajló tudományos munkát, de érzékenyen közvetíti a zord körülmények között dolgozó, elhivatott kutatók életútját, mindennapjait és céljait is, ezzel eljutva a globálistól a személyesig.

Esther Horvath a sajtó képviselőinek tartott tárlatvezetésén elmondta, hogy a világ legészakibb pontján működő nemzetközi kutatóbázishoz utak nem vezetnek: egy havonta közlekedő hajóval, valamint kéthetente egy kis, 14 fős repülőgéppel lehet odajutni. Ny-Alesundban a tél négy hónapnyi sötétséget hoz, a tudósok hóviharokban és mínusz harminc fokos hidegben dolgoznak. A faluban csak kutatók és a település működését biztosító személyzet tartózkodhat, összesen 35-40 ember.

2019 óta követi és fényképezi a bázison zajló munkát, ahol tíz nemzet kutatói dolgoznak együtt a klímakutatás és környezetvédelem területén. Azt vizsgálják, hogy milyen változások zajlanak az Arktiszon, és hogy a klímaváltozás miképp hat az emberiségre. Ez a hely a globális felmelegedés epicentruma, ahol a téli átlaghőmérséklet 1991 óta 6-8 fokkal emelkedett. Ez a növekedés gyorsabb, mint bárhol máshol a bolygón.

Esther Horvath arról is beszélt, hogy a női kutatókat bemutató fotóival a tudósok és felfedezők következő női generációját szeretné inspirálni. "A Delta tudományos magazinon nőttem fel, melyet minden héten néztem a tévében, csak hogy lássam a bevezetőt, ahol férfiak masíroznak a sarkvidéki hóviharban. Lenyűgöztek ezek a képek, és szerettem volna az arcomon érezni ugyanezt a hóvihart. Női példakép nem volt előttem, csak sarkkutató férfiakat láttam. A '90-es évekig a nők részvétele a sarkvidéki expedíciókon korlátozva volt, sok esetben nem volt engedélyezett" - idézte fel a fotográfus.

A soproni születésű Esther Horvath az Alfred Wegener Intézet Helmholtz Sark- és Tengeri Kutatóközpontjának fotósa, a National Geographic Explorer, valamint a Természetvédelmi Fotósok Nemzetközi Szövetségének tagja. Elnyerte a World Press Photo pályázat Environmental kategóriájának első díját 2020-ban. 2022-ben megkapta a New York-i International Center of Photography (ICP) Infinity-díját. 2024-ben National Geographic Wayfinder-díjjal tüntették ki a tudomány, a természetvédelem, az oktatás, a technológia és a történetmesélés terén végzett munkájáért.

Huszonöt tudományos expedíciót dokumentált már az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon. 2019-20-ban részt vett a MOSAiC expedíción, amelyet a valaha volt legnagyobb jeges-tengeri tudományos expedícióként tartanak számon, az itt készített fotóiból megjelent könyvet a Prestel Verlag adta ki. Esther Horvath munkáit többek között a National Geographic, a The New York Times, a GEO, a Stern, a TIME és a The Guardian is publikálja.

Címlapról ajánljuk

Kemenesi Gábor: elérhető cél, hogy a legelső fertőzöttnél már elvágjunk egy járványt

A vírusok nem feltétlenül rosszak, nagyon hasznosak is lehetnek az emberek számára; a víruskutatónak az a célja, hogy ne elszenvedjük a koronavírus-járványhoz hasonló járványokat, hanem minél korábban megelőzzük őket - erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán az InfoRádióban Kemenesi Gábor víruskutató. Szerinte a félelem elleni legjobb fegyver a tudás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.11. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
Megpróbáltak szabadulni a dolláruralom alól, de eddig nem jutottak messzire

Megpróbáltak szabadulni a dolláruralom alól, de eddig nem jutottak messzire

Meglepte a világot, amikor a feltörekvő hatalmak összefogva, nagy elánnal vágtak neki a dollárra épülő pénzügyi rendszerrel szembeni alternatíva kiépítésére, beigazolódni látszottak a félelmek, hogy az Egyesült Államok a szankciós politikával a saját hegemón szerepét ássa alá. A törekvés nagyon is él, vannak látványos kísérletek a dollár kiváltására, ám ha a nagyképet nézzük, minden változatlan: a dollár vezető szerepe nem csökkent, az ambiciózus feltörekvők devizájának súlya a nemzetközi tartalékokban továbbra is elhanyagolható. A jövő hozhat némi változást, de belátható időn belül ne számítson senki előre a dollár vezető szerepének megszűnésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 9. 11:30
2024. november 8. 10:49
×
×
×
×