Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
329.01
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Népviseletbe öltözött lányok a Pünkösdi Örökség Ünnepen a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Skanzenban) 2018. május 21-én.
Nyitókép: Mónus Márton

Ennyi pénzt kap a Szentendrei Skanzen a viharkárok enyhítésére

Június 26-án Szentendre környékén több mint 30 milliméternyi csapadék hullott le.

Hetvenmillió forint gyorssegéllyel támogatja a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Szentendrei Skanzent a június 26-án elszenvedett viharkárok enyhítésére - mondta a tárca vezetője csütörtökön, miután a helyszínen megtekintette a veszteségeket.

Hankó Balázs közölte, hogy a vihar az állandó kiállítás területén a Felső-Tiszavidék, a Dél-Dunántúl és a 2022-ben átadott Erdély tájegységben okozott nagyobb pusztításokat.

Hozzátette, hogy családok, gyerekek, iskolai osztályok látogatnak el a skanzenbe a Kárpát-medencéből és távolabbi országokból is, ezért az intézmény kérésére segítséget kellett adni.

A gyors támogatásra azért volt szükség, mert biztosítani kell a tervezett nyári táborok megtartását, valamint annak a két nagy nemzetközi eseménynek a lebonyolítását is, amely szorosan kapcsolódik a magyar európai uniós elnökség rendezvénysorozatához - fűzte hozzá a miniszter.

Vitályos Eszter kormányszóvivő - aki egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője - közölte, hogy a skanzen, a magyar népi kultúra megőrzője évente - ha leszámítjuk a járvány időszakát - mintegy 200 ezer látogatót vonz.

Felidézte: június 26-án az országban több helyen is óriási eső esett, Szentendre környékén több mint 30 milliméternyi csapadék hullott le. A városban térdig érő víz hömpölygött az utcákon, és a skanzenben is jelentős károk keletkeztek.

Mivel az intézmény főigazgatója, Cseri Miklós jelezte, hogy megkezdték a kárenyhítést, de a helyreállításhoz szükséges összeg nem áll rendelkezésükre, a kormány most is azonnal segített - fűzte hozzá Vitályos Eszter.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×