Megpróbálják megmenteni a görög nyelv egy olyan veszélyeztetett dialektusát, amelyet csak néhány ezer ember beszél Észak-Törökország hegyi falvaiban - írja a The Guardian cikke nyomán a Telex. A romejka egy kizárólag szóban fennmaradt nyel, mely nem rendelkezik írásrendszerrel. Éppen ezért a Crowdsourcing Romeyka arra hívja fel a romejkát beszélőket, hogy online próbálják megőrizni a kihalófélben lévő dialektust.

Mint írja a lap, a romejkát élő hídként is emlegetik az ókori görög világhoz,

nyelvészek ugyanis olyan jellegzetességeket azonosítottak bennek, amelyek több hasonlóságot mutatnak a Homérosz által beszélt nyelvvel, mint a modern göröggel.

A Cambridge-i Egyetem kutatói korábban felfedezték, hogy a romejka a hellenisztikus görög nyelvből származik, nem pedig a középkori görögből, ami megkülönbözteti a többi újgörög dialektustól. Ioanna Sitaridou professzor úgy véli, a romejka a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem a modern görög "lánya", sokkal inkább a "húga". Egyszersmind a kutatási eredmények megcáfolják azt az állítást, hogy a modern görög egy elszigetelt nyelv.

Nehézséget okoz viszont megállapítani, hogy jelenleg hányan beszélik a romejkát, tekintve, hogy csak szóban maradt fenn a Fekete-tenger partján található Trabzonhoz közeli hegyi falvakban. A dialketust a kihalás fenyegeti, ahogy beszélői elöregszenek.

A kezdeményezés pontosan a ritka nyelv kihalását szeretné elkerülni: a projekttel egy olyan platformot hoztak létre, ahol bárki feltöltheti, ahogy romejka nyelven beszél - feltéve, hogy az az anyanyelve -, így a szavak, szószerkezetek, nyelvtani sajátosságok is fennmaradhatnak.

Érdekesség, hogy hiába rokon nyelvek, a görög és a romejka beszélői nem értik egymást.

Ioanna Sitaridou szerint hasonló a helyzet, mint az olasz és a portugál esetén: mindkettő a vulgáris latinból származik, de nem egymásból alakultak ki.

Bár a görögök fekete-tengeri jelenlétének történelmét nem mindig könnyű elválasztani a legendáktól, az biztos, hogy a görög nyelv a kereszténység terjedésével bővült - írják, hozzátéve, hogy az iszlámra való áttérés Kis-Ázsiában általában a török nyelvre való áttéréssel járt, de a hegyekben élő közösségek megtartották a romejka nyelvet maguknak. A keresztény görög közösségek egyre közelebb kerültek közben a modern göröghöz, a romejka viszont elszigetelt maradt.

Az 1923-as Lausanne-i szerződés értelmében Görögország és Törökország kicserélte keresztény és muzulmán lakosságát, mivel azonban a trabzoni régió romejka nyelvű közösségei muszlimok, így a szülőföldjükön maradhattak. Ioanna Sitaridou szerint a a törökökkel való kiterjedt kapcsolat, a kulturális megbélyegzés és a migráció eredményeként a nyelv mára veszélyben van.

A régióban az anyanyelven romejkát beszélők nagy része 65 év feletti, és egyre kevesebb fiatal tanulja meg a nyelvet.

A kutató saját bevallása szerint nem tartozik azok közé, akik úgy gondolják, hogy a nyelveket minden áron meg kell őrizni, ráadásul ez nem is teljesen rajta múlik. Ha a romejka beszélői úgy döntenek, hogy továbbadják a nyelvet, az remek, ha viszont azt a döntést hozzák meg, hogy nem, azt is tiszteletben kell tartani.

A projekthez egy rövid videó is felkerült a YouTube-ra, ahol instrukciókkal látják el azokat, akik mégis szeretnék megörökíteni az eltűnőben lévő nyelvet:

A Cambridge-i Egyetem hivatalos csatornájára korábban felkerült egy rövid dokumentum-videó is Ioanna Sitaridou közreműködésével, ahol meg is hallgatható az archaikus nyelvjárás: