A magyar építészet kategóriában Ferencz Marcel, a Liget Budapest Projektben megvalósult új Néprajzi Múzeum tervezője kapta a nemzet kiválóságait elismerő Prima Primissima díjat. Az egyedi megfogalmazású, nemzetközileg elismert épület számos szakmai díjat nyert az Egyesült Államoktól Kínáig. A Ybl- és Pro arhitectura díjas építész nevéhez olyan ikonikus épületek kötődnek még, mint a Duna Aréna vagy a Nemzeti Atlétikai Központ.

Ferencz Marcel az InfoRádióban azt mondta, szerinte a díj elnyerésében a Néprajzi Múzeumon kívül szerepet játszhatott legfrissebb tervezése, az atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központ. "Kicsit olyan érzés, mint amikor egy sportoló elér egy nagy eredményt: napok kellenek, míg ezt feldolgozza az ember, a díj szinte átformálja a világot is körülöttem" – mondta a díjazott.

Az új Néprajzi Múzeumnál az volt az egyik lényeges szempont, hogy formabontó legyen az új épület, ezért is írtak ki szerinte nemzetközi tervpályázatot, amelyen tíz olyan nagy név is elindult, akikről annak idején a tanulmányai során hallott. Mint fogalmazott, egy nagyon emlékezetes megoldásra várt mindenki, mert ahhoz, hogy a Városliget legyen Európa legnagyobb kulturális negyede, magas minőségű, lélegzetelállító építészetre van szükség. "Ezt látja mindenki a világban, hogy a magas kulturális törekvésekkel párhuzamosan egy olyanfajta térbeli megfogalmazásra is szükség van, hogy a kettő együtt hasson. A tartalom és a forma egységéről szól minden a Városligetben" – mondta Ferencz Marcel.

Azt vallja, hogy a tervezés nagyon összetett folyamat. "Az építészet az térbe írt költészet, csak itt a verssorokat és a mondatokat betonba öntik, nemcsak képletesen, hanem fizikailag is. Az elkészült verssort nem lehet évekkel később áthúzogatni, kijavítani, csiszolni, ahogy például a festők még egy-egy ecsetvonással javítanak egyet az alkotáson, a tervezőnek nagy a felelőssége, mert ha maradnak hibák, azok hosszú időre benn is maradnak az épületben, ezért kell körültekintőnek lenni" – mondta az építész, de hozzátette, a mai számítógépek világában azért nagyban megjósolható már a tervezési fázisban is, hogy mekkora hibákat rejt egy terv. Ennek ellenére építés közben felmerülnek olyan részletek, amit a kivitelezőnek meg kell oldania, ezért kíséri folyamatosan a tervezői kollektíva kivitelezést.

"A Néprajzi Múzeum esetében ez a 250 fő, aki a kezdetektől az épület átadásáig egy hétéves ciklusban végigkísérte az épülés folyamatát. Igyekeztünk mindenre választ adni, és én azt látom, hogy a végeredmény 99 százalékban ugyanaz, mint ami a tervezőasztalon elkészült" – mondta a Prima Primissima díjas építész.