eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora beszél az uniós fejlesztések nyílt napja elnevezésű, a Miniszterelnökség által szervezett  programsorozat első állomásán, a Zeneakadémián, a nagyteremben 2016. október 29-én. A rendezvényen az intézmény felújításának bemutatása mellett koncerteket hallhat a közönség.
Nyitókép: Kallos Bea (MTI)

Ki vezesse a Zeneakdémiát? - Kiírták a pályázatot

"A pályázat kiírásával a fenntartó minisztérium célja az volt, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek olyan nemzetközi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező rektora legyen, aki visszaemeli az egyetemet a magyar zenei hagyományokat megillető helyre."

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közzétette az új pályázati kiírást a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori posztjára. A magyar kultúra és felsőoktatás csúcsintézményének élére nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészeket, vagy zenetudósi tevékenységet folytató, zenetudománnyal foglalkozó pályázókat várnak - közölte a tárca szombaton.

Azt írta, a meghirdetett álláspályázat alapján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora felelős lesz többek között az intézmény hazai zenei oktatásban játszott szerepének növeléséért, az országos zenei tehetséggondozásban játszott szerepének erősítéséért, valamint nemzetközi elismertségének erősítéséért.

A pályázati feltételek között szerepel, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell legalább 5 éves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészi, és legalább 5 éves oktatói tapasztalattal, legalább 5 év vezetői tapasztalattal, nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemezfelvétellel; nemzetközi zenei versenyeken elnyert díjakkal, nemzetközi zenei versenyeken szerzett értékelői (zsűrizési) tapasztalattal, az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével, magas szintű jártassággal zenei intézmények működtetését, menedzselését illetően, szakmai teljesítményének elismeréseként valamely állami kitüntetéssel, zenetudománnyal foglalkozó szakember esetén pedig nemzetközileg kiemelkedő zenetudósi tevékenységgel, valamint valamely világnyelven írt, több mint 10, nemzetközi szakirodalomban idézett tudományos publikációval és nemzetközi zenetudományi konferenciákon szerzett előadói tapasztalattal - ismertette a tárca.

"A pályázat kiírásával a fenntartó minisztérium célja az volt, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek olyan nemzetközi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező rektora legyen, aki visszaemeli az egyetemet a magyar zenei hagyományokat megillető helyre" - fogalmaz a minisztérium által közzétett kiírás.

A minisztérium az új pályázat kiírásával - meghallgatva a szakmai észrevételeket - szélesebb körben nyitja meg a pályázat lehetőségét a pozícióra érdemes művészi kiválóságok előtt. A pályázat benyújtásának határideje 2023. augusztus 21., elbírálásának határideje pedig 2023. október 31.- áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×