A HungaroMet adatai és a friss talajmechanikai vizsgálatok megerősítik, hogy a talaj felső két métere gyakorlatilag teljesen elveszítette nedvességtartalmát. Míg korábban két ásónyom mélyen már nedves földre lehetett bukkanni, jelenleg van, ahol öt méteres mélységig porzik a talaj.

Ez a mértékű vízhiány közvetlen veszélyt jelent az épített környezetre, mivel a Magyarország jelentős része alatt megtalálható agyagos talaj a szárazság hatására összezsugorodik, ami az alapok megsüllyedéséhez vezet.

Báthory Csaba építészmérnök a heol.hu-ban arról beszél, hogy a házak „roskadása” és repedezése egyre gyakoribb jelenség. Különösen veszélyeztetettek a régebbi, vasbeton koszorú nélküli épületek, de az újabb beépítésű területeken – például Eger agyagos talajú városrészeiben – is tömegesen jelentkeznek a szerkezeti hibák.

A folyamatot fokozza, hogy a házak körüli növényzet a maradék nedvességet is elszívja a falak alól.

Tuza Zoltán Róbert építőmérnök, statikus szakértő hangsúlyozta: a hozzá forduló panaszosok száma jelentősen meghaladja a kétezres évek elején tapasztaltat. A vizsgálatok szerint

a családi házak 1-1,8 méter mély alapjai alatt a talaj víztartalma sok helyen már a kritikus 20 százalék alá csökkent.

Bár a hajszálrepedésektől a látványos résekig terjedő skálán sokféle kár keletkezhet, a szakemberek szerint az épületek teljes összeomlása megelőzhető. A statikusok olyan modern eljárásokkal, mint a műgyantás talajstabilizálás vagy a falak acélspirálos megerősítése, képesek megállítani a süllyedést. A jövőben azonban a tervezői szemlélet váltására lesz szükség: a klímaváltozás hatásait már az alapozás megtervezésekor és a házak tájolásakor figyelembe kell venni a tartós biztonság érdekében.