Tótfalusi István többek között Tolkien, Byron, Graves, Carroll, Vonnegut, London, Nabokov, Conan Doyle fordítója, valamint több mint harminc irodalmi, nyelvészeti, zenei ismeretterjesztő szakkönyv írója, szerkesztője volt.

A litera.hu oldalon megjelent életrajza szerint Tótfalusi István 1936-ban született Budapesten. Az ELTE BTK magyar–angol szakos hallgatójaként végzett. 1959–1980 között, valamint 1984–1996 között a Móra Ferenc Könyvkiadó felelős szerkesztőjeként tevékenykedett, 1981-től 1983-ig az Interpress Magazint szerkesztette.

Neki köszönhetünk számos szótárt, írt életregényt (Árkádiában éltem én is: Csokonai életregénye, 1966) és kismonográfiákat (Shelley világa, 1971, Byron világa, 1975), neki köszönhető az Operamesék (1973) és az Új operamesék (1987) gyűjtemény, és temérdek „ki kicsoda": Ki kicsoda az antik mítoszokban?, Móra, 1993, Ki kicsoda Shakespeare világában?, 1994, Ki kicsoda a Bibliában?, 1995. Megírta az Irodalmi alakok lexikonát két kötetben, I. (1992) és II. (1994), és az Irodalmi alakok nagy lexikonát I. (2010), nevéhez fűződik több vademecum.

Kodály Zoltán: Háry János című operájából is írt mesét, ezt Halász Judit adta elő egy hangos CD-n.

Angol, német, svéd, norvég, francia, olasz, spanyol, portugál és latin nyelvből fordított pózát, verseket, drámát. Magyarból is fordított angol nyelvre: Babits Mihály, Füst Milán, Pilinszky János, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és még számos magyar klasszikus verseit ültette át angolra, valamint egy kortárs magyar költészeti antológiát is összeállított a saját fordításaiból.

Műfordításai közül a legemlékezetesebbek: Alan Alexander Milne: Hatévesek lettünk (gyermekversek, Devecseri Gáborral, Tandori Dezsővel, 1973); J. R. R. Tolkien: A babó meseregény (versbetétek, 1975); Lewis Carroll: Alice Tükörországban (Révbíró Tamással, 1980); Pán Péter (meseregény Barrie nyomán, 1983); Arthur Conan Doyle: Méregövezet (1989); Kurt Vonnegut: Éj anyánk (Békés Andrással, 1993); Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi (ifjúsági regény, 1997); Vladimir Nabokov: Gyér világ, 2008.

Elnyerte az Év Gyermekkönyve díj (1983, 1991, 1993, 1998, 2005), az Európa Könyvkiadó Nívódíját (1984, 1986, 1991), a Művészeti Alap Irodalmi Díját (1990), az Év Könyve jutalmat (1993), a Svéd Irodalmi Alap díját (1995), a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét (1996), a József Attila-díjat (1997), a Tokaji Írótábor díját (1997), a Füst Milán-díjat (2014), a Wessely László-díjat (2015).

Tótfalusi István szinte felmérhetetlenül gazdag és sokszínű irodalmi életművet hagyott maga után - írta a Litera.