Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
A Magyar Állami Operaház épülete az Andrássy út 22-ben. Az Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Ókovács Szilveszter: az elsők leszünk, akiket leparancsolnak a jégről

Az Operaház főigazgatójának nincs baja azzal, hogy a futballmeccseket engedik, és együttél a gondolattal, hogy a nagy múltú intézmény lesz az utolsó, amely visszaállhat a normális működésre.

Az ültetett kulturális rendezvények szabályainak tisztázását is várja a szerdai kormánydöntéstől Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója.

Ismert, a kabinet szerdán mérlegeli, hogy az augusztus 15. utáni időszakra feloldja-e az 500 főnél nagyobb, nem ültetett összejövetelek tilalmát. Ókovács Szilveszter szerint azonban valamennyi rendezvényhez egyértelmű útmutatásra van szükség.

"Nagyon készülünk az évadra, de ennek a bejelentése még nem történt meg.

Augusztus 17-én fogom tudni elmondani, hogy hogyan látjuk a szeptembertől esedékes helyzetet.

A kormánydöntés rettenetesen fontos a számunkra, azt is várjuk tőle, hogy a fennálló értelmezési hézagot sikerül elfedni, ami pedig abból fakad, hogy a zenés-táncos rendezvények korlátozása van érvényben, de az ültetett nézőterű, nem zenés-táncos rendezvényekre nincsen kötelező szabály" - mutatott rá a főigazgató.

Szerinte most furcsán, félve közelítenek a rendezvényekhez az emberek, mivel nem tisztázott, mi alapján ülhet le egy-kétezer ember egy nézőtérre, ha nem állhatnak egymás mellett például egy rockkoncerten.

"Tudjuk, hogy a kettő nem egyforma, mindenesetre azt szeretnénk, ha

az ültetett rendezvényekre is valamilyen szabály

születne" - tette hozzá.

Egyértelművé tette: nincs baja azzal, hogy a futballmeccseket mint ültetett rendezvényeket engedik, de ott sincs szabályozva, mi van akkor, "ha a nézők felpattannak a helyükről és egy tömegben odarohannak valahová".

A kormány júniusban extra támogatást biztosított több intézménynek, az Operaház 300 millió forintot kapott egy esetleges második hullám miatt kieső bevételek pótlására, illetve alkalmazottak megsegítésére még szétoszthat 533 milliót. Ugyanakkor - mint Ókovács Szilveszter elmondta - az Operaháztól elvonás is volt, 322 millió forint, így "teljesen még ott sincsenek", ahol a válság előtt voltak.

Anyagilag az intézmény mindezt úgy bírja ki, hogy az elmaradó előadásokkal költségcsökkenés is előállt.

Cáfolta a HVG-ben megjelent azon értesülést, hogy 200 főben maximalizálnák a közönség létszámát a kulturális rendezvényeken, "az Emmiben nem volt ilyen terv", ugyanakkor azt is elmondta, "minden elképzelhető később".

"A mi színháztermeink közül a most átadandó Eiffel 400-600 fős, az Erkel Színház pedig 1780. Nálunk tehát egyértelmű a helyzet. Úgy fogalmaznék, ami szemléletes is, hogy

az utolsók leszünk, akik visszaállnak a normális működésre, de az elsők, akiket leparancsolnak a jégről"

- mondta.

Arról is beszélt, hogy ha egy második hullám esetén ismét be kell zárni a színházakat, újra szükség lesz az elindított állami támogatásokra, csak gyorsabban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×