Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Pénzt kaptak a színházak

Hét budapesti és 29 vidéki kőszínház megkapta a közös működtetésű teátrumok hosszútávú működéséhez szükséges állami támogatást - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi).

Annál a 7 budapesti és 29 vidéki kőszínháznál, amelyek éltek a lehetőséggel, hosszútávon biztosított a működéshez szükséges forrás, szavatolva ezzel a minőségi művészi munka feltételeit és a művészi szabadságot - olvasható a tárca közleményében.

Ilyen mértékű állami támogatás még soha nem áramlott a színházfinanszírozásba

a közlés szerint.

A kormány idén áprilisban döntött a színházak közös működtetéséről, és vállalta, hogy az állam hozzájárul a színházak alapműködéséhez: a fenntartó önkormányzatokkal egyenlő arányban, központi költségvetési támogatás formájában biztosítja a színházak működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket.

A döntés célja a színházak kiszámítható és biztonságos működtetésén túl, a színházak művészeti szabadságának elismerése és biztosítása. Ezért a közös működtetők kiemelt területként kezelik a színházak szakmai és gazdálkodási biztonsága érdekében a vezetők kinevezését és a színház dolgozóinak bérfejlesztését a munkavállalók egzisztenciális és anyagi megbecsülése érdekében. Garantálva a színház szabadságát, a közös működtetők a repertoár megválasztásába, a művészi munkába nem szólhatnak bele, előzetes műsortervet nem kérhetnek be.

Az igazgatók kiválasztása csak szigorúan szakmai alapon történhet, az egyes szakmai bizottságok javaslatai alapján.

Az önkormányzatok március 1-jéig dönthettek arról, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat, vagy sem, és ha igen, azt csak önkormányzati vagy vegyes (állami és önkormányzati) forrásból kívánják-e működtetni. Ezt követően került sor a közös működtetést szolgáló megállapodások megkötésére, és a 2020. évre szóló állami támogatás összegének megállapítására.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×