eur:
411.18
usd:
394.5
bux:
78976.19
2024. november 22. péntek Cecília
Az ELTE Régészettudományi Intézet munkatársa késő bronzkori leletegyüttes feltárását végzi az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal közösen végzett ásatásukon az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én. A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Misztikum lengi körül az előkerült ősi leleteket

Gazdag újkőkori és késő bronzkori leleteket találtak az Aggteleki-karszt területén. A Baradla-cseppkőbarlang szent hely volt Kr. e. 5000 évvel és később, 3200 évvel ezelőtt is. Sok míves tárgyat helyeztek el itt, és állatáldozatokat mutattak be. Az új leletekről Fehér Anna Magda kérdezte Szabó Gábort, az ásatásokat vezető régészt, az ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszékének docensét.

A leletek az aggteleki Baradla-barlang úgynevezett Róka-ágának elején kerültek elő egy átalakítási munka során. Egy korábban biológiai laborként működő egységet bontottak el, amelynek helyén egy légúti betegségek gyógyítására szolgáló helyiséget alakítanak ki jelenleg – ismertette Szabó Gábor docens, hozztéve: az ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszékének munkatársai a megelőző leletmentés kapcsán lettek a munkába bevonva.

Aggtelek, 2019. július 10.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet közös ásatásán fellelt középső újkőkori használati tárgyak és emberi csontok az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én. A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek.
MTI/Komka Péter
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet közös ásatásán fellelt középső újkőkori használati tárgyak és emberi csontok az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én. A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek. MTI/Komka Péter

Szerencsés módon, tette hozzá a szakértő, valamikor a neolítikum korszakában a területen keresztülfutó patak 20-30 centiméternyi mésztufát rakott le ezen a területen, ez alatt maradhatot meg érintetlenül az 5000 éves újkőkori réteg, ellenben a barlang más területin, ahol a turizmus, a folyamatos ki-be járkálás a hasonló részeket látványosan tönkretette. Összetört edények kupacait, állatcsontokat, és egyéb eszközöket sikerült feltárniuk, ismertette. "Egy »konzervet« nyituttunk ki a mészkő alatt, ami mindent megőrzött nekünk" – fogalmazott.

Aggtelek, 2019. július 10.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet közös ásatásán fellelt középső újkőkori díszedény az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én. A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek.
MTI/Komka Péter
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet közös ásatásán fellelt középső újkőkori díszedény az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én. A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek. MTI/Komka Péter

A régészeti tanszék munkatársai úgy gondolják, hogy a megtalált eszközök egykori tulajdonosai nem lakták a barlangot, csupán látogatták. Az itt előkertül leletek ugyanis kis mértékben, de eltérnek azoktól a klasszikus leletektől, amelyek a korszak településein fellelhetőek voltak: a legminősibb kerámia és étel került a barlangba, obszidián és értékes kőbalták, nagyon mások, mint a hétköznapi élet településein megismert anyagok, magyarázta Szabó Gábor. Azt feltételezik, hogy a barlang inkábbb egy kultikus hely lehetett, ahol az emberek ciklikusan visszatérve, rituálékon, ceremóniákon vehettek részt.

Aggtelek, 2019. július 10.
Az i. e. 15-14. századból származó késő bronzkori leletegyüttes darabja, feltehetően díszes ceremoniális ruha verete az ELTE Régészettudományi Intézet és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közös ásatásán az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én. A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek.
MTI/Komka Péter
Az i. e. 15-14. századból származó késő bronzkori leletegyüttes darabja, feltehetően díszes ceremoniális ruha verete az ELTE Régészettudományi Intézet és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közös ásatásán az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én. A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek. MTI/Komka Péter

Több ezer évvel későbbi, bronzkori leletek is találtak, többek között egy nagyon látványos, 59 tárgyból álló bronzleletegyüttest, amely a barlang – feltehetően – misztikusnak hitt részén volt elrejtve, emelte ki a docens. Ezek kivétel nélkül ékszerek, ruhaveretek. A lerakásuk módja pedig azt mutatja, hogy össze lehetett hajtogatva az a tárgy, amelyre ezek fel voltak varrva, ismertette Szabó Gábor, hozzátéve: valószínüleg egy díszes ceremóniális ruhát rejthettek el, amit – a kor szokásaihoz híven –, egy áldozati együttesenek szánhattak: "fölajánlhatták ősök szellemének, vagy földöntúli lényeknek".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a havazás miatt 80 helyen még most is dolgoznak a tűzoltók

A "szokásos" balesetek mellett még egy hókotró is elakadt az első komolyabb havazásban. Egyes iskolákban nem indult be reggel a fűtés. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője pedig az InfoRádióban elmondta: havazás idején még arra is kell figyelniük a sofőröknek, hogy többet tankoljanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×