Kányádi Sándor egy néhány évvel ezelőtti interjú alkalmával beszélt arról az InfoRádióban, hogy miként az orvosok Hippokratészi esküt tesznek, a költőknek Petőfi Sándor zászlajára kellene esküdniük. Költészeti hitvallását Közös közlemény című írásában is megfogalmazta.

„A költőt nem választják, kiválasztódik. A költő vissza se hívható, le se váltható, kitüntethető, megalázható, mellőzhető, elhallgattatható, lehallgatható, bezárható, felköthető, de - és ez számára maga az üdvösség - nemcsak halála után, életében is föltámasztható” - mondta az interjúban.

Kányádi Sándor 1929 májusában született Nagygalambfalván, Hargita megyében egy székely földműves család sarjaként. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte, majd Székelyudvarhelyen tanult.

Költőként Páskándi Géza fedezte fel, és 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közölte első versét, majd a kolozsvári Utunkban is megjelent. 1950 őszétől élt Kolozsváron. Rövid ideig színművészeti főiskolára is járt, ám végül magyar irodalom szakos tanárként szerzett diplomát. Első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa 1955-ben jelent meg.

Főállásban különböző lapoknál dolgozott szerkesztőként, pályáját meghatározta a kolozsvári Napsugár című gyermeklap, ahol 30 évet töltött, noha meg volt róla győződve, hogy gyerekvers nem létezik.

„Nincs olyan, hogy gyerekvers vagy felnőttvers. Csak vers van, jó vagy rossz” - mondta Kányádi Sándor az InfoRádióban.

Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, ám nem kapott útlevelet, ezért tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből.

Verseit számos feldolgozásban kiadták lemezeken is, például a Kaláka együttes is készített zenés Kányádi-korongot.

Gazdag pályafutása során számos díjjal elismerték, 1993-ban Kossuth-díjat, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, és ugyanebben az évben Budapest I. kerületének, valamint szülőfalujának díszpolgára lett.

2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2014-ben a Nemzet Művésze-díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. Részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

A Kányádi Sándorral 2014-ben készült Aréna-beszélgetést ma este 21 órától hallhatják az InfoRádióban.