Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Újabb náci rablásból származó képre bukkantak a Gurlitt-gyűjteményben

A Cornelius Gurlitt műgyűjteményét vizsgáló német szakértői csoport közölte, újabb műkincsről, Adolph von Menzel egyik rajzáról derült ki, hogy jogtalanul vették el egykori tulajdonosától a náci uralom idején.

Adolph Menzel (1815-1905) Inneres einer Gotischen Kirche című 1874-ben készült rajza a hofgasteini templomot ábrázolja, és egykoron a híres hamburgi gyűjtő Albert Martin Wolffson gyűjteményének része volt. A képet Wollfson lánya, egyik örököse, Elsa Cohen adta el Cornelius Gurlitt apjának, Adolf Hitler kedvenc műkereskedőjének 1938 végén. A Hildebrand Gurlitt feljegyzései között szereplő vételi ár jóval alulmarad a Menzel-rajzok korabeli értéktől - közölte szerdán a szakértőcsoport Berlinben.

A testület szerint feltételezhető, hogy a Cohen-család üldöztetése miatt volt kénytelen ily módon megválni a műkincstől, a pénzt valószínűleg arra fordították, hogy a náci Németországból az Egyesült Államokba távozzanak. A Cohen család fia 1939 januárjában, Elsa Cohen 1940 augusztusában menekült el Németországból.

Németországhoz nem érkezett kérés, a rajz visszaszolgáltatására - közölték a szakértők.

A rajz egy-egy Pissarro-, Matisse-, Liebermann- és Spitzweg-festmény után az ötödik olyan műalkotás Cornelius Gurlitt német műgyűjtő kollekciójából, amelyről kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy náci kisajátításból származik. További 500 művet vizsgálnak még hasonló okok miatt a szakértők.

A tavaly májusban elhunyt müncheni műgyűjtő, Cornelius Gurlitt müncheni házában három éve 1280, legalább részben kétes eredetű műalkotásra bukkantak a hatóságok, két évvel később pedig további 238 műkincset találtak a remeteként élő férfi salzburgi házában.

Végrendeletében Cornelius Gurlitt a berni (Svájc) Szépművészeti Múzeumra hagyta több száz, egyes becslések szerint akár egymilliárd eurót is érő műgyűjteményét, és a múzeum hosszas mérleges után elfogadta a hagyatékot, beleegyezve abba, hogy a kétes eredetű darabok mindaddig Németországban maradjanak, amíg nem tisztázzák megnyugtatóan tulajdonjogukat.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×