Az Eszéktől nyolc kilométerre északra található, mintegy hatszáz lelkes, többségében magyarok lakta község tájházát a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) hozta létre egy 18. században emelt, negyed százada használaton kívüli iskolaépület felújításával. A magyar állam által félmillió kunával, azaz mintegy 20 millió forinttal támogatott beruházás révén az ingatlanban iskola- és településtörténeti kiállítást rendeztek be, közösségi teret alakítottak ki.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár avatóbeszédében arról szólt, hogy a drávaszögi magyarság a mohácsi vészt követő török időkben is képes volt túlélni, sőt, felvirágozni. "Drávaszög népének akarata az volt, hogy meg tudjon maradni magyarnak, s ebben különösen erősnek bizonyult" - mondta.

Kitért arra, hogy így történt ez a délszláv háború utáni újrakezdéskor is: a lakosság nem fordult el szülőföldjétől, hanem hazatért, a HMDK vezetésével megkezdődött a közösségi terek, templomok, tájházak, iskolák újjáépítése.

Ez a táj mindvégig részese volt a magyar szellemi életnek, hiszen Sztárai Mihály 1543-tól több esztendőt töltött itt és elindította a reformáció magyar zsoltárkultuszát, továbbá itt jött létre az 1576-os hercegszőlősi zsinaton az Alsó-Dunamelléki Református Egyházkerület, itt alkották meg a híres hercegszőlősi kánonokat - jegyezte meg.

Az államtitkár arra szólította fel a horvátországi magyar közösség tagjait, hogy maradjanak meg magyarnak, használják anyanyelvüket, gazdagítsák magukat kultúránk élményeivel, családjukat, szülőföldjüket is tartsák meg mindvégig magyarnak.

Lehet divatos vagy állam által elismert bármelyik nyelv, helyes is több nyelven beszélni, más kultúrákat megismerni, de anyanyelvünk csak egy van, a saját kultúránk pedig a magyar, melynek az első helyen kell állnia - hangoztatta.

Jakab Sándor, a HMDK elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a várdaróci tájház nemcsak a helyi, hanem az egész horvátországi magyar közösség érdekét is szolgálja. A tájházban berendezett kiállítás megtekintése remélhetőleg azt az érzést kelti a magyarokban, hogy büszkék lehetnek magyarságukra, ez hozzájárul a magyarság megtartó erejének erősödéséhez - fogalmazott.

Kitért arra, hogy a néhány évvel ezelőtti horvátországi népszámláláson 14 ezren vallották magukat magyarnak, holott Trianon idején még 120 ezer magyar élt itt. A horvátországi magyarság fogy, a folyamat megállításában nagy szerepe van az erkölcsi-politikai, az anyagi támogatásnak, az oktatásnak, a hitéletnek és a gazdaság erősítésének is - tette hozzá.

De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul azt emelte ki, hogy a várdaróci tájház nemcsak a helyi és környékbeli magyarság kulturális, gazdasági, hanem közösségépítő tevékenységét is segíti. "Horvátország csöppnyi magyarsága szoros közösségben él, ezt a közösséget tovább kell erősíteni" - fogalmazott a főkonzul.