Vasárnap mutatják be a Budapest Sportarénában a Brian élete című kultfilm alapján írt Nem a Messiást. A vígoratórium helyett leginkább vigyoratóriumként emlegetett színdarab adaptációját a Monty Python egyik tagja, Eric Idle készítette, és a héten Magyarországra jött, hogy személyesen felügyelje a grandiózusnak szánt premier előkészületeit.

Hol terem a humorista?

Idle az interjúban elmondja: "már gyerekkoromban elhatároztam, hogy ez lesz a munkám. Minden általános iskolai osztályban szokott lenni egy viccmesélő bohóc, egy olyan gyerek, aki mindenáron túl akarja licitálni a tanárt valami szellemességgel. A mi osztályunkban én voltam ez a gyerek. De a többi Monty Python-tagról is tudom, hogy pont ugyanilyenek voltak a saját osztályukban, az ilyesmi nagyon korán kialakul. És minél jobban tiltják a szülők egy ilyen gyereknek a viccelődést, a gyerek annál jobban ráerősít, hiszen ő valójában csak az igazat mondja, azt amit lát a világról. Csak ezt mások nagyon viccesnek tartják."

Arról is beszél, hogy a Monty Python fénykorában sem volt nagy híve a beszélgetve írásnak, inkább felkelt már reggel 5-6 óra tájban, és megírta a jeleneteket. "Aztán persze összeültünk, és csak azokat a jeleneteket tartottuk meg a show-ban, amin mindannyian nevettünk. Ha egyikünk nem nevetett valamin, akkor az azért volt, mert a jelenet egész egyszerűen nem volt vicces.

"Biztosan ő a király, mert nem olyan fülig szaros mint mi"

Nem rögtönöztünk, mindannyian pedáns rendben dolgozó televíziós írók voltunk. A tévéműsorgyártás pedig egy olyan szigorú közeg, ahol nincs helye a rögtönzésnek. Főleg, hogy a saját magunk producerei voltunk, így előre tudnunk kellett, mikor mit kell felvenni. Talán összesen egyetlen egyszer volt egy improvizációm a Gyalog galoppban, amikor hirtelen azt mondom Arthurról: "biztosan ő a király, mert nem olyan fülig szaros mint mi".

A humorista a mai vígjátékokról is elmondja a véleményét: "a Grand Budapest Hotel nagyon tetszett. De sajnos az amerikai filmek egyre rosszabbak, a vígjátékaik pedig egyáltalán nem viccesek. Az Amerikai Filmakadémia tagja vagyok, minden évben szavazok a filmekről, de nem véletlen, hogy nincs külön vígjáték kategória: nem találnánk nyertest. Sajnos ma már szinte minden amerikai film képregényadaptáció. Azaz egy nagyon amerikai valami, ahol nagyon kevés az igazán jó szöveg és az igazán jó karakterábrázolás, viszont mindig megmentik a világot. Kíváncsi vagyok, hová fog vezetni ez a trend? Egyszer csak a Biciklijavító Emberből is mozifilm lesz? Tényleg, ez nem is rossz ötlet, szólok is Terry Gilliamnek, hogy intézze el!"