Az időszaki kiállítás három teremben mutatja be a városi környezetben található régészeti lelőhelyek előzetes felderítésében, feltérképezésében, és a leletek kiértékelésében fontos szerepet játszó tudományos módszereket és eszközöket.

Zsidi Paula, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese a kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy a régészet egy fiatal, de rendkívül dinamikusan fejlődő tudományág, amelynek újabb technológiái sokat segíthetnek a történelmi városmagvak, így Aquincum és más budapesti helyszínek megismerésében.

Az Aquincum területén alkalmazott régészeti módszerek elmúlt száz évben történt fejlődését a kiállítás a szöveges magyarázatok és fotók mellett régi és új eszközök bemutatásával érzékelteti, a látogatók többek között megtekinthetnek egy mára múzeumi darabbá öregedett szintmérőt, és annak modern változatát is.

A kiállítás külön teremben foglalkozik a lelőhelyek előzetes felmérésére, valamint az olyan helyszínek régészeti kutatására használt módszerekkel, amelyek esetében nem lehetséges hagyományos feltárást végezni. Ebbe a körbe tartoznak a különböző geofizikai, lézerszkenneres, légi felvételeket alkalmazó, valamint fémkereső technológiák is - magyarázta az eseményen Tóth Farkas Márton, a kiállítás egyik kurátora.

A látogatók megismerkedhetnek a különböző, ásatásokról származó leletek kiértékelésében szerepet játszó módszerekkel, segédtudományokkal, köztük a régészeti növény- és állattannal, valamint az emberi csontok vizsgálatában rejlő lehetőségekkel is. Láng Orsolya, a kiállítás kurátora elmondta, száz évvel ezelőtt egyáltalán nem foglalkoztak az ásatási munkálatok ideje alatt napvilágra került csontok és növényi maradványok rendszerezésével, azonban ma már tudjuk, hogy ezek a leletek fontos információkat árulnak el a múltban élt közösségek gazdálkodási és táplálkozási szokásairól.

Hozzátette: hasonlóan nagy fejlődést járt be az elmúlt évtizedekben az emberi maradványok vizsgálata, ma már arra is lehetőség van, hogy a kutatók a feltárt csontok alapján megállapíthassák, a Római Birodalom melyik részéből érkeztek az Aquincumban állomásozó, és itt elhunyt katonák, lakosok.

A tárlat áttekintést nyújt az elmúlt két évtizedben Óbudán, valamint a főváros más részein végzett régészeti kutatásokról is, köztük a Hajógyári-szigeten feltárt késő középkori, írásos forrásokban sehol sem szereplő birtokközpont, vagy az óbudai Duna-parton talált, mintegy 6 ezer éves kistelepülés feltárásáról. Szintén megtekinthetőek a Budapest egyetlen hun sírjából származó gránitberakásos aranylemezek, valamint egy ugyanott talált aranyrekeszes kőberakásokkal díszített vas övcsat is.

A tárlatot Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere nyitotta meg. A Spakli, ecset, lézerszkenner: Régi és új technológiák alkalmazása a régészeti kutatásokban Óbudától Újpestig című kiállítás október 31-ig tekinthető meg az Aquincumi Múzeum épületében.