Az elmúlt években a gazdasági válság ellenére is egyre több erő, figyelem, valamint pénz jutott a kultúrára, és nem lesz kivétel ez alól a következő esztendő sem - mondta beszédében a kormányfő, hozzátéve ugyanakkor, vannak, akik azt gondolják, hogy a válság idején szükségtelen luxus a zene vagy általában a művészet támogatása.

Szerinte azonban éppen fordítva van: a művészet nem pénzügyi tehertétel, inkább erőforrás.

"Éppen akkor lábalhatunk ki a válságból, ha megmutatjuk, hogy az emberi élet még válság idején is több a megélhetésért folytatott puszta küzdelemnél. Ezért ma is, holnap is szükségünk van a művészet jótéteményeire, szükségünk van a kiváló művészeinkre, és szükségünk van a magyar önkifejezés minden formájára" - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy szerinte a zene segítségével adható vissza igazán a magyarok sajátos érzésvilága. Mindezt úgy fogalmazta meg, hogy a magyarok különleges, más népeknek nehezen érthető anyanyelvét, e "titkos kódot", fordítás nélkül "csak mi értjük", a fordítások azonban nem mindig tudják visszaadni a magyarok sajátos érzésvilágát. A zene azonban alkalmas arra - folytatta -, hogy kiszabadítson ebből a bezártságból: "a zene nyelvén mi, magyarok képesek vagyunk úgy megszólalni, hogy azt mások is értsék, sőt talán a zene a legalkalmasabb arra, hogy a tehetségünket, alkotóerőnket és szabadságszeretetünket a világ számára is érthetően ki tudjuk fejezni".

Orbán Viktor szavai szerint a felújított Zeneakadémia ismét méltóvá vált alapítója, Liszt Ferenc nevéhez. Ezen az estén nemcsak a magyar zene zsenijének születésnapját, hanem a Zeneakadémiának, a magyar és az európai zenei élet egyik izgalmas központjának újjászületését is ünnepelhetjük - mondta.

Összegzése szerint a Zeneakadémia 13 milliárd forintos beruházása azt példázza, hogy "megértettük és teljesítettük kötelességünket".

A beszédek után ünnepi hangversenyt tartanak a Zeneakadémián, amely 26 hónapos rekonstrukciós munka után újult meg. A projekt teljes, 13,2 milliárd forintos költségéből 11,8 milliárd forintot fedezett európai uniós támogatás.Batta András: ez az épület több, mint hangversenyterem

A Zeneakadémia több mint egy hangversenyterem: szent csarnok, ahol olyan zenészgenerációk nőttek fel, akik világhírűvé tették az intézményt - mondta a megújult Liszt Ferenc téri épület kedd esti megnyitóján Batta András rektor.

Ma ünnepeljük Liszt Ferenc, a Zeneakadémia alapítójának születésnapját, aki életével azt példázta, a zenének milyen óriási a hatalma az emberi lelken, kompozíciós művészete pedig azt, milyen erősen tudja fejleszteni a társadalmat a zene - fogalmazott.

Batta András felidézte: ebben az intézményben nőtt fel az a muzsikusgeneráció - Dohnányi, Bartók, Kodály, Weiner és Kálmán Imre -, amely "elindította" a 20. századi magyar zenét, majd ott tanult többek között Solti György, Reiner Frigyes, Ormándy Jenő, Fricsay Ferenc, Cziffra György, Anda Géza, Fischer Annie, Kocsis Zoltán, Schiff András és Marton Éva is.

A Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett épület most eredeti formájában tér vissza - hangsúlyozta a rektor, emlékeztetve: a 2003-ban indult felújítási projektet valamennyi azóta hivatalba lépett magyar kormány támogatta. "Reméljük, az eljövendő kormányoknak is kedvence lesz a Zeneakadémia" - fogalmazott.

A 13,2 milliárdba kerülő felújítási projektet a magyar állam 10 százalékos hozzájárulása mellett az Európai Unió finanszírozta, és a rekonstrukció érdekében megmozdult a civil szféra is - mondta el a rektor.

Batta András szólt a nyitóhangversenyről is, kiemelve: a műsor a Zeneakadémia épületének lelkét kívánja tükrözni.