A híres "rézágyú" 1906. augusztus 18-án került elő Kézdivásárhelyen az óváros területén, az egykori Rudolf Kórház udvarán végzett földmunkák alkalmával. Mai ismereteink szerint az egyetlen megmaradt, az 1849-es kézdivásárhelyi gyárban öntött ágyúcső - idézte fel az MTI-nek Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Mint elmondta, sokszorosára nőtt a múzeum látogatottsága azóta, hogy ezen a héten hazatért az 1971-ben a bukaresti országos román történeti múzeumba szállított ágyúcső, nagyon sokan kíváncsiak a történelmi relikviára.

A kiállítás megnyitóján Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke az ágyúcső szimbolikus értékéről beszélt, majd dr. Kedves Gyula hadtörténész, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese az értékes lelet műszaki paramétereit ismertette, hangsúlyozva, hogy milyen lélektani hatást gyakoroltak Gábor Áron székely tüzértiszt és ágyúöntő ágyúi a székelyekre és az ellenfélre.

Hétfőtől tíz napon át Kézdivásárhelyen láthatja az ünneplők tömege az ágyút - mondta Vargha Mihály. Kifejezte reményét: az ágyúcső keltette érdeklődés, a székelyföldieknek a történelmi relikviához való ragaszkodása arra készteti majd a bukaresti döntéshozókat, hogy az ágyúcső visszakerüljön a székelység egyik legfontosabb közgyűjteményébe, a Székely Nemzeti Múzeumba.