Futballistasorsok a XX. századi Magyarországon, bálványok és antihősök elevenednek meg Borsi-Kálmán Béla Az Aranycsapat és a kapitánya című könyve hasábjain. A történész elsősorban arra kereste a választ, hogy mi volt Puskás Ferenc titka? Hogyan volt képes két, teljes értékű karriert felépíteni előbb Magyarországon, majd Spanyolországban?

Hogyan lehetséges, hogy valaki olimpiai bajnokként, világbajnoki második helyezettként, a 6:3-mal a háta mögött újra tudja kezdeni pályafutását? - tette fel a kérdést kötetében Borsi-Kálmán Béla. Ehhez tehetségre, kreativitásra, autoriter személyiségre van szükség, aki nap, mint nap képes megküzdeni az őt körülvevő középszerű emberekkel - mondta az InfoRádiónak a szerző.

Puskás Ferencben mindez együtt megvolt, Albert Flóriánban félig-meddig, Varga Zoltánból pedig - aki futballteljesítményét tekintve Puskáshoz hasonló tehetség volt - hiányzott a középszer leküzdéséhez szükséges erő - tette hozzá Borsi-Kálmán Béla, akinek kötetét szerdán mutatják be a Közép-európai Kulturális Intézetben. Így vált Puskás a Rákosi-korszak bálványává, Albert Flórián a Kádár-rendszer szimbólumává, Varga Zoltán pedig antihősévé - fogalmazott a történész.