A helyi régészeti központ vezetője azt mondta: az épületet Kr. u. 33 és 70 között emelték, és Jézus 70, a keresztényüldözések elől menekülő tanítványának nyújtott menedéket.
Abdul Káder Huszan hozzátette: a leletek tanúsága szerint az első keresztények és leszármazottjaik a késő római korig éltek a térségben."Meggyőződésünk szerint ez lehetett az első keresztény templom a világon" - mondta a rihabi régészeti központ vezetője.
A Szent György-templomot, amelyet a világ legrégebbi "valódi" templomának tartanak, Kr.u. 230 körül építették. Ezt a titulust mindössze az a szentély vitathatja el, amelyet szintén a III. században építettek, s 1998-ban tártak fel a jordániai Akabában.
A régész szerint a barlang melletti temető is értékes információval szolgál. "Cserépedényeket találtunk, amelyek a III. és a VII. század között készültek" - emelte ki Huszan.
A leletek tanúsága szerint az első keresztények s leszármazottjaik a késő római korig éltek a térségben. A barlang lakóhelyként is szolgált a korai keresztényeknek. A régészek feltártak egy mély alagutat is, amelyen keresztül a hetven remete vízhez jutott.
Rihabban eddig mintegy 30 templomot tártak fel.
Találtak Budapesten egy körforgalmat, ahol nem érvényesek a KRESZ szabályai