Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild

Filmszemle: odaítélték az életműdíjakat és a Magyar Mozgókép Mestere címeket

A 39. Magyar Filmszemle életműdíjait Schubert Éva színművész, Hildebrand István operatőr és B. Müller Magda fotográfus kapja, míg a Magyar Mozgókép Mestere elismerést Gyulai Líviusz animációsfilm-készítő és Kósa Ferenc rendező vehetik át - közölte Hermann Krisztina, a Magyar Filmművészek Szövetségének ügyvezető titkára.

Az elismeréseket a rendezvény nyitóünnepségén, január 29-én adják át a Millenáris Teátrumban.

Schubert Éva érdemes művész 35 magyar filmben játszott, olyan alkotásokban, mint az Egy pikoló világos, a Csodacsatár, A vőlegény nyolckor érkezik, a Butaságom története, a Lila ákác, a Locsolókocsi, és az N.N. a halál angyala. Egyik legemlékezetesebb szerepe a Szabó Magda regényéből készült tévéfilmben Abigél tanárnőjének megformálása.

B. Müller Magda fotóművész évtizedeken át a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) standfotósaként dolgozott, ebben a minőségében ő készített felvételeket például Huszárik Zoltán Szindbádjának forgatásáról is. B. Müller Magda életművéből tavaly kiállítást rendeztek az Országos Széchényi Könyvtárban, a képek kötetben is megjelentek.

Hildebrand István Balázs Béla-díjas, Aranyszarvas-díjas operatőr. Nevéhez 34 nagyjátékfilm fűződik, olyan alkotások, mint a Gerolsteini kaland, a Katonazene, a Változó felhőzet, az És akkor a pasas, vagy a Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, valamint az Ötvös Csöpi sorozatból a Pogány Madonna. Hildebrand tavaly decemberben a Magyar Operatőrök Társaságának Legenda-díját is megkapta.

A Magyar Mozgókép Mesterei


A Magyar Mozgókép Mestere címet a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Rendezők Céhe és a Magyar Operatőrök Szövetségének közös javaslata alapján minden évben a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriuma ítéli oda. A díjat a közalapítvány a szakma kiemelkedő alkotóinak megbecsülése és teljesítményük méltatása érdekében alapította.

Gyulai Líviusz filmrendező, grafikusművész, illusztrátor a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János és Ék Sándor tanítványa volt. 1975 óta készít animációs filmeket, melyeknek forgatókönyveit, történeteit maga írja, zenéjét is maga választja. 1971-ben elnyerte a II. Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, 1973-ban pedig Munkácsy-díjban részesült. 1978-ban az Új lakók című filmjével a Kairói Filmfesztiválon Arany Nofretete-díjat nyert, ugyanebben az évben a Lipcsei Rövidfilmfesztiválon Ezüst Galamb-díjat kapott, míg 1979-ben a Kulturális Minisztérium Szép Magyar Könyv díjjal ismerte el munkásságát. Nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Delfinia (1976), az Új lakók (1977), a Jómadarak (tévésorozat, 1979-80), a Tinti kalandjai (tévésorozat, 1987-1989), a Jónás (1996), vagy a Golyós mese (1998).

Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1963-ban szerzett diplomát. 1963-tól a Mafilm rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1988-tól 1992-ig Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt. Első játékfilmjéért, a Tízezer napért (1967) a cannes-i filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezés díját. Emlékezetes alkotásai közé tartozik A fény (rövidfilm), az Öngyilkosság (1967), az Ítélet (1970), a Nincs idő (1972), a Hószakadás (1975), a Küldetés (1977, dokumentumfilm Balczó András öttusázóról), A mérkőzés (1980), a Guernica (1982), Az utolsó szó jogán... (1976-87, kétrészes dokumentumfilm Béres József feltalálóról), A másik ember (1987), a Névtelenek (1990) és az Esti dal (1991). 1968-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1989-ben érdemes művész címmel jutalmazták. 2007-ben Kossuth-díjat kapott nagyhatású, magas színvonalú játék- és dokumentumfilmjeiért.

A tavalyi filmszemlén az életműdíjat Máthé Erzsi színművész, Fakan Balázs dramaturg és Czigány Tamás dokumentumfilm-rendező vehette át, míg Herskó János és Szabó István filmrendezők kapták meg a Magyar Mozgókép Mestere címet.

A 39. Magyar Filmszemle 2008. január 29-én kezdődik és február 5-ig tart, a mustrának a Millenáris Teátrum, a Palace Mammut, az Uránia Nemzeti Filmszínház, valamint a Bem mozi ad otthont.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump nemzetközi koalíciót küld a Hormuzi-szorosra - Híreink az iráni háborúról szombaton

Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump nemzetközi koalíciót küld a Hormuzi-szorosra - Híreink az iráni háborúról szombaton

Pontosan két héttel ezelőtt indult az iráni háború, legújabban Donald Trump a Közel-Kelet történetének egyik legdurvább bombázásról számolt be, az iráni olajtermelés központjának számító Kharg szigetet támadta az amerikai hadsereg. Az ezidáig érintetlen sziget kezeli az iráni olajexport 90 százalékát, bár Trump szerint az olajinfrastruktúrát nem lőtték, csak a katonai létesítményeket. Pénteken Trump arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország Iránt segíti. Közben a hírek szerint az Egyesült Államok további 5000 katonát és több hadihajót tervez a térségbe küldeni. Délután Donald Trump elnök bejelentette: nemzetközi koalíció alakul a Hormuzi-szoros biztosítására, melyben remélhetőleg Kína is részt vesz majd. A közel-keleti háborúról szóló szombati cikkeineket ebben a hírfolyamban gyűjtjük össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×