A z Alternatíva Németországért (AfD) 2013-as megalakulása óta mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni harcot tűzte zászlajára. 2017-ben jutott be a Bundestagba, és rögtön a szövetségi parlament harmadik legerősebb pártja lett. 2021-ben megerősítette ezt, a legutóbbi, a 2025 február végén tartott előre hozott választáson pedig rekordot döntött, és a CDU/CSU mögött már a második helyen végzett. Noha a bevándorlás szigorítása továbbra is fő törekvése, mindez elemzők szerint egyre erőteljesebben a német gazdaság fellendítésének, az életviszonyok javításának célkitűzésével egészült ki.

A párt először az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban tett szert nagy támogatottságra, de a két délnyugati tartományban – március 8-án Baden-Württembergben, két héttel később Rajna-vidék-Pfalzban – tartott parlamenti választásokon azonban bizonyította, hogy az ország nyugati felében is egyre népszerűbb. Különösen az utóbbiban szárnyalt, ahol korábbi szavazatainak több mint kétszeresét szerezte meg. Ennek súlyát csak növeli, hogy a két tartományi választás vesztesei a országos nagykoalíciót alkotó konzervatív CDU, de legfőképp a szociáldemokrata SPD lett. Az AfD két társelnöke, Alice Weidel és Tino Chrupalla ezt úgy értékelte, hogy

az AfD az ország nyugati felében is néppárt lett.

Ezt alátámasztotta, hogy Rajna-vidék-Pfalzban a párt eddigi legjobb nyugati eredményével büszkélkedhet.

Az elemzők igyekeztek megfejteni a siker titkát. A pártot többek között a „Nyugat új munkáspártjának” minősítették, amely elnyerte a munkásosztálybeli szavazók bizalmát. Az értékelés arra is utalt, hogy az ország nyugati felében is erősödik a gazdasági válságtól való félelem. Egyre kevésbé bíznak a szociáldemokrata SPD-ben, amely „munkáspártnak” minősíti magát, de nem képes megoldani a problémákat.

További népszerűségi tényező, hogy a radikális jobboldali párt egyre nagyobb – sőt egyes adatok szerint a legnagyobb – támogatottsággal rendelkezik a jövőjük miatt szorongó fiatalok körében. Ugyanakkor az AfD az a párt, amely céljai érdekében egyre sikeresebben használja a közösségi médiát. Nem utolsó sorban pedig az, hogy változatlanul az illegális bevándorlás, illetve a migránsok által elkövetett erőszak megakadályozásra összpontosít.

Az ARD közszolgálati médium a párt Rajna-vidék-Pfalz-i vezetőjét idézte, aki az AfD-t a munkavállalók pártjának minősítette. Olyan pártnak, amely képes megoldani a szegényebb rétegek problémáit is. Az elemzők kiemelték, hogy a párt az összes többi riválistól nyert el szavazókat a március 22-i választáson. Sikerült azt az érzést keltenie az emberekben, hogy törődnek velük. A sikerhez hozzájárult az is, hogy a kampány során küldötteik felkeresték a vidéki falvakat, meghallgatva aggodalmaikat. A többi parlamenti párt számára ez tanulságként szolgálhat ahhoz, hogy mennyire fontos az emberekkel való párbeszéd.

A márciusi választások után ugyanakkor a nagykoalíció párjait, a CDU/CSU-t és az SPD-t az „együtt, de hogyan” problémaköre foglalkoztatja. A szociáldemokraták tartós mélyrepülése ellenére a párt vezetői, az alkancellár és pénzügyminiszter Lars Klingbeil, valamint a munka- és szociális ügyi tárca élén álló Bärbel Bas hangsúlyozta, hogy az egyre hangosabb követelések ellenére sem hajlandók lemondani társelnöki tisztségükről.

A CDU élén álló Friedrich Merz kancellár a tudósítások szerint pártja tartományi szerepléseit a baden-württembergi kudarc ellenére sikerként értékelte, és a beígért reformok határidő nélküli megvalósítását ígérte.

Ezzel szemben a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, Markus Söder számára a jelek szerint betelt a pohár. A bajor politikus arra szólított fel, hogy a kormánynak az ez irányú adósságát pünkösdig mindenképp törlesztenie kell.