A német ipar új területre fordul rá, december 1-ig jelezhették a vállalatok érdeklődésüket a szén-dioxid leválasztását és tárolásának kiépítését megkönnyítő támogatás iránt. A CCS (Carbon Capture and Storage) így már hivatalosan is bekerült a német iparpolitika eszköztárába – írta meg a Handelsblatt.
A folyamat során a szén-dioxidot még annak a légkörbe történő kibocsátása előtt begyűjtik, és máshol eltárolják.
Mint írják, a támogatás bevezetése komoly fordulópontot jelez a német klímapolitikában, eddig a kibocsátások minden lehetséges módszerrel való csökkentésére voltak fókuszálva.
Világszerte gyorsan növekszik a CCS piaca, az IEA (International Energy Agency, Nemzetközi Energiaügynökség) adatai alapján 2025 elején körülbelül évente 50 millió tonna szén-dioxid leválasztására elegendő kapacitás állt rendelkezésre világszerte. 2030-ig elméletileg 430 millió tonnára kellene nőnie a leválasztási kapacitásnak, a tárolási kapacitásnak pedig 670 millió tonnára – olvasható a cikkben.
Németország részére ez rendkívül nagy infrastrukturális beruházásokat jelent,
meg kell tervezni és meg kell építeni az ipari leválasztó berendezéseket, az új csővezeték-hálózatokat, a kompresszorállomásokat és az offshore tárolókat. Hozzáteszik, az ágazati szereplők több tízmilliárd eurós beruházással számolnak,
a szén-dioxid leválasztása 2035-ig önmagában 20-30 milliárd euróba kerülhet. A szállítási infrastruktúra pedig további 15-20 milliárd eurós költséget fog jelenteni.
A cikkben olvashatóak szerint az ipar készen áll, folyamatban vannak ipari projektek a szén-dioxid leválasztására, szállítására és tárolására. A cement-, mészgyártásban, vagy a hulladékgazdálkodásban a folyamat során nem küszöbölhetőek ki teljes mértékben a kibocsátások, így ezeken a területeken kulcsfontosságúnak tartják a CCS-t.
Egy nagy CCS-projekt már körvonalazódik. A „Delta Rhine Corridor” nevet kapott, 700 kilométer hosszú csővezeték-hálózaton át hamarosan a rotterdami kikötőtől Kölnön és Gelsenkirchenen keresztül Ludwigshafenbe kerülhet a szén-dioxid. Üzembe helyezésére leghamarabb 2033-tól lehetne számítani – teszi hozzá a cikk.
A Heidelberg Materials már konkrét tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen, 2025-ben a norvégiai Brevikben üzembe helyezték a cementágazatban a világ első, ipari léptékű szén-dioxid-leválasztó berendezését. Ez évente 400 ezer tonna szén-dioxid leválasztására képes,
a leválasztott szén-dioxidot az Északi-tenger alatt tárolják
– olvasható a Handelsblatt cikkében.
A konszern egyébként világszerte tucatnyi további CCS-projektet visz előre, így péládul a brit Padeswood környékén is. Emellett az EU Innovációs Alapjából négy további európai projektre is kaptak támogatási ígéreteket. Hozzáteszik, a gazdaságosság szempontjából döntő a célzott kezdeti finanszírozás, a szállítási és tárolási infrastruktúra és a társadalmi elfogadottság is.
Az energiaszektorban tevékenykedő cégek „kevésbé lelkesek” a CCS felfutásával kapcsolatban,
ugyanis óriási pénzügyi ráfordítást igényel
– emeli ki a Handelsblatt.
Hozzáteszik, nem áll rendelkezésre sem a szén-dioxid szállításához szükséges csővezeték-infrastruktúra, illetve a megfelelő tárolóhelyek sincsenek meg. A technológia és a szabályozás véleményük szerint még nem elég kiforrott ahhoz, hogy a konkrét tervezés megindulhasson.
A német szövetségi kormány koalíciós megállapodása ugyanakkor jelentősen kiterjeszti a technológia alkalmazási területeit – olvasható a cikkben. Értelmében a CCS az ipar nehezen elkerülhető kibocsátásainak keretében alkalmazható, különösen az acélipar területén. Emellett a gázerőművek területén is alkalmazható a megállapodás alapján.
A Europipe infrastruktúra-szolgáltató szerint míg Németországban egyelőre a CCS-projektek még vontatottan haladnak, a Benelux-államokban és Norvégiában már nagyobb lendülettel haladnak a megvalósítás útján. A Bilfinger műszaki tervezési és tanácsadási cég úgy véli, a még jelenleg kiépülő infrastruktúra, a jogi bizonytalanságok, és a magas beruházási igény egyelőre sok projektet fékez, a szövetségi kormány támogatási programja pozitívan befolyásolhatja ezeket – teszi hozzá a Handelsblatt cikke.
