Mint arról az Infostart is beszámolt, január utolsó napján a rendőrök Százhalombattán, lakott területen üldözőbe vettek egy autóst, aki ellenállt a közúti intézkedésnek és menekülni kezdett. Eközben áthajtott egy vasúti átkelőn is, ami éppen tilosat jelzett.

Ennek az esetnek a kapcsán vette elő a témát a Vezess, és kérdezte meg az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy nem túl veszélyes-e városon belül üldözőbe venni egy ámokfutó sofőrt, milyen jogszabályokat kell a rendőröknek betartani, milyen módszereket alkalmazhatnak, vagy éppenséggel mikor kell erősítést kérniük.

Az ORFK először is leszögezte: a rendőrség úgynevezett „üldözést” nem hajt végre.

„A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 51. § (3) bekezdése alapján a rendőr a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve, a járművet követheti és megállásra kényszerítheti” – írta a lapnak adott válaszában a rendőrség.

Hozzátették: „A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ennek alapján a magát az intézkedés alól kivonó gépjárművet és az abban tartózkodókat követnie kell, és amint lehetséges, intézkedés alá kell vonnia.”

A rendőri intézkedések minden esetben célhoz kötöttek, és a cél meghatározása esetről esetre, több körülmény együttes mérlegelésével történik.

A rendőrök elsődleges szempontja azonban minden esetben a biztonság. A megállítás módját befolyásolja többek között a helyszín, a látási és forgalmi viszonyok, a járművezető magatartása, valamint a rendelkezésre álló információk.

Tekintettel arra, hogy a „menekülők” magatartásukkal veszélyeztethetik a környezetükben levők biztonságát, valamint a közbiztonságot, elsődleges cél a veszélyhelyzet elhárítása és a normasértő magatartást tanúsító személy mielőbbi intézkedés alá vonása.

A rendőrség a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyek követését és megállítását az érvényben lévő módszertani utasítás alapján, a veszélyforrások és kockázatok folyamatos mérlegelésével és elemzésével hajtja végre

– szögezte le válaszában az ORFK. Az intézkedés lefolyásáról a rendőr járőr folyamatosan tájékoztatja az illetékes Tevékenységirányítási Központ (TIK) ügyeletesét, ennek megfelelően jelenti azt is, ha az intézkedés alá vont kivonja magát az intézkedés alól és szükségessé válik követése.

A járművek követésére és megállítására vonatkozó eljárások a rendőri alapképzés és az intézkedéstaktikai továbbképzések részét képezik. A képzés országosan egységes alapokon nyugszik, amelyet az erre vonatkozó módszertani útmutató határoz meg – ezen útmutató részletei sajnos nem sajtónyilvánosak, így nem bocsátották a Vezess rendelkezésére, pedig nagyon kíváncsiak lettünk volna.

A rendőrségi gépjárművezetők számára többszintű kompetenciakövetelmény létezik:

• A gépjárművezetői engedélyek fenntartásához rendszeres alkalmassági vizsgálatok és időszakos minősítések szükségesek.
• Minden esetben biztosított, hogy a feladat végrehajtására megfelelő kompetenciákkal rendelkező járőr kerüljön a volán mögé.

Egy-egy szélsőséges, nagy sebességű menekülésnél mindig az adott térség aktuálisan rendelkezésre álló rendőri erőforrásai, a járőregységek közelsége és az együttműködő szervek bevonhatósága határozza meg, mennyire gyorsan lehet biztonságos elfogást/feltartóztatást megszervezni és végrehajtani. A gyakorlat az, hogy ilyen eseményeknél több egység összehangoltan dolgozik, és ha szükséges, különleges képzettségű csoportokat is bevon a TIK a feladat kezelésébe. Így a rendszer alkalmas a gyors reagálásra – írta az ORFK.

A rendőrség intézkedéseit az Rtv., a KRESZ, a szolgálati szabályzat, illetve az ORFK vonatkozó utasításai határozzák meg.

A jogszabályi és belső szervezetszabályozó eszközökben vannak meghatározott korlátok, ugyanakkor az intézkedő rendőrök mozgástérrel és döntési felelősséggel bírnak egy követett jármű vagy bűncselekménnyel gyanúsítható személy elfogása során.

Azt azonban alapelvként fogalmazzák meg, hogy az intézkedésnek szükségesnek, arányosnak és biztonságosnak kell lennie. Ennek megfelelően nem alkalmazhatnak olyan manővert, amely jelentős veszélyt jelent a közlekedés egyéb – az intézkedésben nem érintett – résztvevőire.

A rendőrség szükség esetén útzárat és más technikai eszközöket alkalmazhat a járművel menekülő személy feltartóztatására.

Az eszközök alkalmazása minden esetben a közlekedésbiztonság és a harmadik személyek védelmének figyelembevételével történik. Helikopter alkalmazása csak olyan esetben lehetséges, amikor az a repülésbiztonság előírásainak megfelelően mind az eszköz, mind a környezet veszélyeztetése nélkül végrehajtható.

Városi környezetben a hangsúly a járókelők, a közlekedésbiztonság és környezetvédelmi kockázatok minimalizálásán van. Lakott területen magasabb a kockázat, több a gyalogos, kerékpáros, buszmegálló, zebra, szűk utca, kereszteződés, éles kanyarok, lámpák, forgalmi torlódások korlátozzák a sebességet, egyben növelik a baleset kockázatát. Ennek megfelelően az egyenruhások fő célja a menekülő jármű követése több egységgel, a vétlenek veszélyeztetésének csökkentése. Megállításra csak akkor kerülhet sor, ha az biztonsággal végrehajtható.

Lakott területen kívül nagyobb a követési sebesség, itt légi egység bevetésére is van lehetőség, könnyebben lehet olyan helyzetet teremteni, hogy a követett gépjárművet megállásra kényszerítsék a begyakorlott módszerekkel, a környező forgalom veszélyeztetése nélkül.