A Cluster 17 francia kutatóintézet kilenc európai országban tízezer embert kérdezett meg arról, hogy mennyire érzi magát biztonságban, illetve akar-e még az unió polgára maradni? A tanulmányban részt vevő államok Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Portugália, Horvátország, Belgium és Hollandia voltak, mindegyik országban több mint 1000 főből álló mintával. A felmérés eredményeit a Le Grand Continent című párizsi újság hozta nyilvánosságra.

A megkérdezettek többsége úgy érzi: nagy a kockázata annak, hogy háború tör ki az unió tagállamai és Oroszország között. Ezt a félelmüket elsősorban az olyan kijelentések gerjesztik, mint amiket a francia vezérkari főnök, valamint az orosz államfő mondott. Fabien Mandon tábornok nemrég arra figyelmeztetett, hogy Moszkva 2030-ra új háborút készít elő. Vlagyimir Putyin pedig éppen ezen a héten közölte: ha Európa háborút akar, akkor „mi már most készen állunk rá”.

Összességében az európaiak 51 százaléka szerint „magas” vagy „nagyon magas” a kockázata annak, hogy Oroszország az elkövetkező években háborút indít hazájuk ellen.

Ám a félelem nagysága országonként nagyon változó. Lengyelországban, amely határos Oroszországgal és annak szövetségesével, Fehéroroszországgal, a válaszadók 77 százaléka magasnak vagy nagyon magasnak tartotta a háború kockázatát. Ezzel szemben a franciák 54 százaléka, míg a németeknek csak 51 százaléka fél attól, hogy fegyveres konfliktus törhet ki az oroszokkal. Az olaszok 65 százaléka pedig egyáltalán nem hiszi ezt, vagy csupán nagyon kevés esélyt lát erre.

Érdekes az is, hogy a megkérdezettek mennyire gyengének tartják saját hazájuk katonai képességeit. Összességében kétharmad részük (69 százalékuk) azt mondta, hogy országuk nem tudná megvédeni magát egy orosz agresszióval szemben. A leggyengébbnek a kontinens szélén élő portugálok (87 százalék) és belgák (85 százalék) tartják magukat, bár az oroszoktól szintén elég messze élő olaszok 85 százaléka sincs megelégedve a saját haderejükkel. Ez alól csupán Franciaország kivétel. Itt a válaszolók 44 százaléka állította azt, hogy hazája „eléggé” vagy „megfelelően” lenne képes a védekezésre.

A felmérésből az is kiderült, hogy az európaiak egyáltalán nem kedvelik Donald Trumpot.

A válaszadók majdnem fele (48 százalék) „Európa ellenségének” tekinti, az amerikai elnököt. Ez a megítélés 4 ponttal magasabb, mint amit a legutóbbi, szeptemberi felmérés mutatott. Az is érdekes, hogy a felmérésben résztvevő kilenc uniós állam polgárainak 55 százaléka azt tartaná helyesnek, hogy az EU egyenlő távolságot tartana az Egyesült Államoktól és Kínától. Viszont a túlnyomó többség, vagyis 81 százalék tartja kizártnak, hogy az európaiak háborúba keveredjenek a kínaiakkal.

Ami az Európai Unióhoz való tartozást illeti, abban a nagy többség változatlanul egyetért. A megkérdezettek 74 százaléka azt akarja, hogy országa továbbra is az EU tagja legyen és mindössze 19 százalék támogatná a kilépést. Ennek megfelelően a túlnyomó többség (63 százalék) kudarcnak tekinti Nagy-Britannia kiválását, a Brexitet. Ellenben az EU egyik vezető államában, Franciaországban vannak a legtöbben, akik szintén a távozást tartanák jobbnak: a válaszadók egynegyede (27 százalék) elhagyná az EU-t, míg 12 százalék bizonytalan ebben a kérdésben.