Infostart.hu
eur:
360.19
usd:
316.95
bux:
144874.32
2026. július 28. kedd Szabolcs
business concept:   An unemployed with her cardboard box walking out of the work office.
Nyitókép: Anchalee Phanmaha / Getty Images

Válságtünetek: egymillió embert bocsátottak el Amerikában

Október végéig 1 099 550 elbocsátást jelentettek be idén az Egyesült Államokban, ami öt éve nem látott csúcs.

A leépítéseket főként a lassuló növekedés, a gyengülő kereslet és a szigorodó finanszírozás hajtja, de a kormányzati költségracionalizáló programok és a mesterséges intelligencia hatásai is látszanak már az amerikai munkaerőpiacon – írja a Portfolio a a Challenger, Gray & Christmas elemzése alapján.

2025-ben markánsan „lehűlt” az amerikai munkaerőpiac: több évnyi erős felvétel után idén az ágazatok széles körében visszafogták a munkaerő-keresletet a mélyülő bizonytalanság miatt.

A tíz hónap alatt csaknem 1,1 millió főnyi elbocsátás azt jelenti, hogy

időarányosan nézve ekkora leépítések korábban csak világgazdasági válságok idején történtek, az elmúlt 25 évet tekintve csak 2001-ben, 2009-ben és 2020-ban lehetett hasonló nagyságrendű adatokat látni.

A felmérések szerint a vállalatok lassabb gazdasági növekedésre, gyengülő fogyasztói keresletre és szigorodó finanszírozási feltételekre készülnek, ezért válnak meg munkaerőállományuk egy részétől.

A leépítések egyik része az állami szférában zajlik: a Donald Trump elnök által vezetett amerikai adminisztráció idén januárban elindította a „Kormányzati hatékonysági programot” (Department of Government Efficiency, DOGE), amely az állami szervek működését volt hivatott racionalizálni. A konkrét leépítések október végéig mintegy 294 ezer állás megszűnését okozták. Az intézkedések hullámhatásokat okoztak a kivitelezőknél, a beszállítóknál és a kapcsolódó iparágakban is, a vállalkozói szerződések visszamondása ezért közvetetten újabb munkahelyek megszűnését okozta. A DOGE által okozott teljes leépítés mértéke az adatok szerint megközelítette a 315 ezer főt.

A „piaci és gazdasági körülmények”, mint indok több mint 229 ezer bejelentett leépítéshez kapcsolódott. A két legjelentősebb ok együtt az idei elbocsátások több mint feléért felelős. A hangsúly azonban inkább az üzleti újrapozicionáláson van, nem a válságon.

A vállalatbezárások több mint 161 ezer munkahely megszűnéséhez vezettek, míg az átszervezések és a költségcsökkentések együtt további 185 ezret tettek ki.

Ezzel szemben a csődhelyzetek mindössze 38 590 elbocsátást magyaráznak, ami jóval alacsonyabb a pandémia alatt tapasztalt szintnél. Mindez arra utal, hogy

a 2025-ös leépítési hullám inkább szerkezeti átalakulásról, semmint összeomlásról szól.

Az idei befektetői és munkaerőpiaci folyamatok szempontjából

meghatározó volt a mesterséges intelligencia fejlesztése és elterjedése,

amely folyamatosan zajlik nemcsak az USA-ban, hanem Európában is.

Címlapról ajánljuk
Dél-koreai zuhanás után fellélegzés az európai tőzsdéken

Dél-koreai zuhanás után fellélegzés az európai tőzsdéken

A befektetők elsősorban a felpörgő negyedéves gyorsjelentési szezonra és a közel-keleti helyzet alakulására figyelhetnek ma is. A piaci feszültséget fokozza, hogy a következő napokban az Amazon, a Meta Platforms, a Microsoft és az Apple is közzéteszi negyedéves eredményeit. A chiprészvények kilátásai szempontjából kulcsfontosságú, hogy a nagy felhőszolgáltatók továbbra is fenntartsák jelentős beruházási kiadásaikat – még akkor is, ha maguk a technológiai óriásvállalatok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek.  Ázsiában a dél-koreai Kospi ma 10 százalékot zuhant, miután az indexben jelentős súllyal szereplő Samsung és SK Hynix részvényei is meredeken estek. Európában egyelőre kifejezetten pozitív a hangulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×