Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
business concept:   An unemployed with her cardboard box walking out of the work office.
Nyitókép: Anchalee Phanmaha / Getty Images

Válságtünetek: egymillió embert bocsátottak el Amerikában

Október végéig 1 099 550 elbocsátást jelentettek be idén az Egyesült Államokban, ami öt éve nem látott csúcs.

A leépítéseket főként a lassuló növekedés, a gyengülő kereslet és a szigorodó finanszírozás hajtja, de a kormányzati költségracionalizáló programok és a mesterséges intelligencia hatásai is látszanak már az amerikai munkaerőpiacon – írja a Portfolio a a Challenger, Gray & Christmas elemzése alapján.

2025-ben markánsan „lehűlt” az amerikai munkaerőpiac: több évnyi erős felvétel után idén az ágazatok széles körében visszafogták a munkaerő-keresletet a mélyülő bizonytalanság miatt.

A tíz hónap alatt csaknem 1,1 millió főnyi elbocsátás azt jelenti, hogy

időarányosan nézve ekkora leépítések korábban csak világgazdasági válságok idején történtek, az elmúlt 25 évet tekintve csak 2001-ben, 2009-ben és 2020-ban lehetett hasonló nagyságrendű adatokat látni.

A felmérések szerint a vállalatok lassabb gazdasági növekedésre, gyengülő fogyasztói keresletre és szigorodó finanszírozási feltételekre készülnek, ezért válnak meg munkaerőállományuk egy részétől.

A leépítések egyik része az állami szférában zajlik: a Donald Trump elnök által vezetett amerikai adminisztráció idén januárban elindította a „Kormányzati hatékonysági programot” (Department of Government Efficiency, DOGE), amely az állami szervek működését volt hivatott racionalizálni. A konkrét leépítések október végéig mintegy 294 ezer állás megszűnését okozták. Az intézkedések hullámhatásokat okoztak a kivitelezőknél, a beszállítóknál és a kapcsolódó iparágakban is, a vállalkozói szerződések visszamondása ezért közvetetten újabb munkahelyek megszűnését okozta. A DOGE által okozott teljes leépítés mértéke az adatok szerint megközelítette a 315 ezer főt.

A „piaci és gazdasági körülmények”, mint indok több mint 229 ezer bejelentett leépítéshez kapcsolódott. A két legjelentősebb ok együtt az idei elbocsátások több mint feléért felelős. A hangsúly azonban inkább az üzleti újrapozicionáláson van, nem a válságon.

A vállalatbezárások több mint 161 ezer munkahely megszűnéséhez vezettek, míg az átszervezések és a költségcsökkentések együtt további 185 ezret tettek ki.

Ezzel szemben a csődhelyzetek mindössze 38 590 elbocsátást magyaráznak, ami jóval alacsonyabb a pandémia alatt tapasztalt szintnél. Mindez arra utal, hogy

a 2025-ös leépítési hullám inkább szerkezeti átalakulásról, semmint összeomlásról szól.

Az idei befektetői és munkaerőpiaci folyamatok szempontjából

meghatározó volt a mesterséges intelligencia fejlesztése és elterjedése,

amely folyamatosan zajlik nemcsak az USA-ban, hanem Európában is.

Címlapról ajánljuk
Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Befejeződött az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. A százszázalékos feldolgozottság alapján a Tisza Párt 141 képviselőt, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig 6 képvisleőt küldhet az Országgyűlésbe. A végeredmény végleges, de jogerőre csak később emelkedik.

Nagy a szakadék a legolcsóbb és a legdrágább települések között – ingatlanárak az agglomerációban

Az elmúlt hónapokban Budapest környékén jelentősen erősödött a kereslet a családi házak iránt, amelyek kevésbé drágultak a panel- és téglalakásokhoz képest – mondta az InfoRádióban a zenga.hu elemzési vezetője. Futó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy árakban és az alapterületet illetően is nagy különbségek vannak az agglomeráció keleti és nyugati része között.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Lángokban áll Oroszország egyik olajterminálja, az ukránok szerint Putyin ismét bevonhatja szövetségesét a harcokba - Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lángokban áll Oroszország egyik olajterminálja, az ukránok szerint Putyin ismét bevonhatja szövetségesét a harcokba - Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Az elmúlt napokban felpörgött az orosz támadások intenzitása Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap bejelentette, hogy több partnerrel is egyeztetnek, hogy a jövőben képesek legyenek saját légvédelmi rendszer gyártására. A béketárgyalásokkal kapcsolatban felemásan nyilatkoztak a felek az elmúlt időszakban: míg Ukrajna konstruktív párbeszédet folytat az Egyesült Államokkal, addig Oroszország pénteken közölte, hogy nem kaptak egyetlen életképes javaslatot sem a krízis megoldására. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arról számolt be, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Oroszország ismét megpróbálja bevonni szövetségesét, Belaruszt a háborúba. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szombaton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×