Infostart.hu
eur:
379.97
usd:
325.3
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
business concept:   An unemployed with her cardboard box walking out of the work office.
Nyitókép: Anchalee Phanmaha / Getty Images

Válságtünetek: egymillió embert bocsátottak el Amerikában

Október végéig 1 099 550 elbocsátást jelentettek be idén az Egyesült Államokban, ami öt éve nem látott csúcs.

A leépítéseket főként a lassuló növekedés, a gyengülő kereslet és a szigorodó finanszírozás hajtja, de a kormányzati költségracionalizáló programok és a mesterséges intelligencia hatásai is látszanak már az amerikai munkaerőpiacon – írja a Portfolio a a Challenger, Gray & Christmas elemzése alapján.

2025-ben markánsan „lehűlt” az amerikai munkaerőpiac: több évnyi erős felvétel után idén az ágazatok széles körében visszafogták a munkaerő-keresletet a mélyülő bizonytalanság miatt.

A tíz hónap alatt csaknem 1,1 millió főnyi elbocsátás azt jelenti, hogy

időarányosan nézve ekkora leépítések korábban csak világgazdasági válságok idején történtek, az elmúlt 25 évet tekintve csak 2001-ben, 2009-ben és 2020-ban lehetett hasonló nagyságrendű adatokat látni.

A felmérések szerint a vállalatok lassabb gazdasági növekedésre, gyengülő fogyasztói keresletre és szigorodó finanszírozási feltételekre készülnek, ezért válnak meg munkaerőállományuk egy részétől.

A leépítések egyik része az állami szférában zajlik: a Donald Trump elnök által vezetett amerikai adminisztráció idén januárban elindította a „Kormányzati hatékonysági programot” (Department of Government Efficiency, DOGE), amely az állami szervek működését volt hivatott racionalizálni. A konkrét leépítések október végéig mintegy 294 ezer állás megszűnését okozták. Az intézkedések hullámhatásokat okoztak a kivitelezőknél, a beszállítóknál és a kapcsolódó iparágakban is, a vállalkozói szerződések visszamondása ezért közvetetten újabb munkahelyek megszűnését okozta. A DOGE által okozott teljes leépítés mértéke az adatok szerint megközelítette a 315 ezer főt.

A „piaci és gazdasági körülmények”, mint indok több mint 229 ezer bejelentett leépítéshez kapcsolódott. A két legjelentősebb ok együtt az idei elbocsátások több mint feléért felelős. A hangsúly azonban inkább az üzleti újrapozicionáláson van, nem a válságon.

A vállalatbezárások több mint 161 ezer munkahely megszűnéséhez vezettek, míg az átszervezések és a költségcsökkentések együtt további 185 ezret tettek ki.

Ezzel szemben a csődhelyzetek mindössze 38 590 elbocsátást magyaráznak, ami jóval alacsonyabb a pandémia alatt tapasztalt szintnél. Mindez arra utal, hogy

a 2025-ös leépítési hullám inkább szerkezeti átalakulásról, semmint összeomlásról szól.

Az idei befektetői és munkaerőpiaci folyamatok szempontjából

meghatározó volt a mesterséges intelligencia fejlesztése és elterjedése,

amely folyamatosan zajlik nemcsak az USA-ban, hanem Európában is.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×