Az Európai Bizottság az új migrációs és menekültügyi paktum részeként már javaslatot tett arra, hogy a tagállamoknak jövőre hány migránst kell befogadniuk vagy mennyi pénzt kell fizetniük ehelyett. A pontos részleteket még nem ismertették, de néhány héten belül kiderülhetnek.

„A tavaly elfogadott migrációs paktum valamennyi eleme hivatalosan 2026 első felében lép majd hatályba. Az Európai Bizottság azt szerette volna, bár erre november vége lévén kicsi az esély, hogy bizonyos elemei még idén hatályba lépjenek, például a visszaküldések felgyorsítása vagy biztonságos harmadik országok közös európai listájának megalkotása” – mondta az InfoRádióban Pesztericz-Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense.

Most úgy néz ki, hogy a paktum minden eleme csak 2026-ban élesedik, közte az egyik legvitatottabb elem, a szolidaritási mechanizmus is

– magyarázta a szakértő. Ebben szerepelnek azok a bizonyos kvóták, és a Bizottság az elmúlt hetekben tette meg javaslatát arra vonatkozóan, hogy összességében hány bevándorlót kellene szétosztani, illetve a tagállamoknak hányat kellene befogadni. A javaslat még elfogadásra vár az Európai Tanács részéről, és amíg ez meg nem történik, a dokumentum nem is válik nyilvánossá, tehát csak feltételes módban lehet róla beszélni – fűzte hozzá a szakértő.

Nem tudni, hogy pontosan mennyi lesz a befogadandó bevándorlók száma, csak annyi biztos, hogy a minimum 30 ezer fő. Ez rendeletben van rögzítve, ahogy az is, hogy ha valamelyik tagállam ezt nem szeretné teljesíteni, akkor legalább 600 millió eurós hozzájárulást kell fizetnie, bevándorlónként 20 ezer eurót

– mondta Pesztericz-Kalas Vivien.

A szakértő hangsúlyozta, hogy ez egy minimum szám, így attól függően, hogy mekkora az adott országokra nehezedő migrációs nyomás, ez még változhat, a Tanács úgy is dönthet, hogy módosít a Bizottság javaslatán.

Az is csak félig hivatalos, hogy mely országok lesznek a szolidaritási mechanizmus kedvezményezettjei, azaz akik pénzt fognak kapni, vagy migránsokat vesznek el tőlük. Ilyen Görögország, Ciprus, Spanyolország, illetve Olaszország, ugyanis ezek a tagállamok az EU külső határain fekszenek, ide érkezik a legtöbb illegális bevándorló.

Emellett az Európai Bizottság megnevezett hat további országot, akik felmentést kérhetnek a mechanizmus kötelezettségei alól. Ezek az államok nem kapnak támogatást, de nem is fognak tőlük bevándorlókat elvenni, ugyanis olyan nagy számú bevándorló érkezett hozzájuk is az elmúlt öt év során, ami alapján mentességet kérhetnek. Ezek az országok Bulgária, Csehország, Ausztria, Észtország, Horvátország és Lengyelország, és mindegyik említett tagállam vezetése jelezte már, hogy élne a lehetőséggel.

Magyarország és Szlovákia már jelezte, hogy semmi szín alatt nem hajlandó eleget tenni ezeknek a kötelezettségeknek, tehát nem szeretne sem migránsokat átvenni, sem pedig fizetni.

Ez azért is érdekes, mert egyik ország sem jogosult a felmentés kérvényezésére, így nem lehet előre megmondani, hogy mi lesz a tárgyalások eredménye – tette hozzá a főreferens.

Van arra vonatkozóan is mechanizmus, ha esetleg bármely ország nem teljesítené a kötelezettségét: ekkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, ami azzal végződhet, hogy az ügy az Euróai Bírósághoz kerül – magyarázta Kesztericz-Kalas Vivien. Itt idővel

a bíróság megállapíthatja, hogy valóban uniós jogot sértett az adott ország, és kötelezheti anyagi kártérítés, vagyis a hozzájárulás kifizetésére, vagy éppen a bevándorlók átvételére. Ez azonban egy hosszú folyamat,

de mivel egy rendelet esetleges megszegéséről van szó, előbb-utóbb ez lesz a vége – jegyezte meg a szakértő.