Keir Starmer brit miniszterelnök szerint megállapodás született az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciójának pénteki londoni csúcstalálkozóján arról, hogy az országcsoport közös fellépéssel „eltávolítja a világpiacról” az orosz földgáz- és nyersolajexportot.

A londoni találkozón személyesen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mette Frederiksen, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke, Dick Schoof ügyvezető holland kormányfő és Mark Rutte NATO-főtitkár. Húsz további vezető – köztük Emmanuel Macron francia elnök és Takaicsi Szanae újonnan megválasztott japán kormányfő – videokapcsolaton keresztül vett részt a tanácskozáson. Szanae személyében most először csatlakozott japán miniszterelnök az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciójának (Coalition of the Willing) tanácskozásához.

Keir Starmer szerint a tanácskozáson egyetértés volt arról is, hogy haladást kell elérni a zárolt orosz állami vagyoneszközök felhasználásában Ukrajna védelmi igényeinek finanszírozására. Starmer a BBC szerint úgy fogalmazott, mivel Vlagyimir Putyin nem hajlandó abbahagyni Oroszország ukrajnai invázióját, meg kell szüntetni az orosz hadigépezet finanszírozását.

Keir Starmer, a vendéglátó munkáspárti brit kormányfő a pénteki londoni csúcstalálkozót követő esti sajtótájékoztatón a zárolt orosz vagyoneszközök felhasználásáról szólva úgy fogalmazott:

az Oroszország által Ukrajnában végzett pusztítás helyreállításának számláját Oroszországnak kell állnia.

Starmer szerint ebben a kérdésben a cselekvésre kész országok koalíciója gyors ütemű előrehaladást szeretne elérni.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök ugyanerről az ügyről szólva kijelentette: az egyetlen előrevezető út az, hogy Oroszország kifizeti az általa Ukrajnának okozott károkat.

Frederiksen szerint ugyanakkor ennek még számos részletét ki kell dolgozni. Hozzátette: "több európai kolléga nehéznek tartja" ezt az ügyet, de az alternatívát az jelentené, hogy Oroszország helyett az európai országoknak kellene állniuk az ukrajnai helyreállítás költségeit.

A dán kormányfő szerint éppen ezért meg kell oldani ennek a tervnek a technikai problémáit, és ő reménykedik abban, hogy karácsonyig döntés születik a kérdésben.

A zárolt orosz vagyoneszközök felhasználását London is régóta szorgalmazza. Nagy-Britannia az általa befagyasztott orosz pénzügyi eszközök hozamából már összeállított egy 2,26 milliárd font (1013 milliárd forint) értékű hitelkeretet Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és ebből eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet folyósított.

Ez a konstrukció azonban csak a zárolt orosz vagyontömeg hozamát és kamatait használja fel, a vagyoneszközök tőkerészéhez a nyugati hatalmak eddig nem nyúltak hozzá.

Mark Rutte NATO-főtitkár a pénteki londoni sajtótájékoztatón azt mondta: számos olyan harcászati eszköz van, amelyeket csak az Egyesült Államok tud szállítani, de a szövetség folyamatosan dolgozik azon, hogy fenn lehessen tartani az Ukrajnába áramló, havi egymilliárd dollár vagy ezt valamivel meghaladó értékű fegyverszállításokat.

A nagy hatótávolságú Tomahawk amerikai manőverező robotrepülőgépek ukrajnai szállításának ügyéről szólva Rutte úgy fogalmazott: erről személyesen beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, aki "vizsgálja a kérdést". A NATO-főtitkár hozzátette, hogy erről kizárólag Trump dönthet.

Keir Starmer ugyanakkor kijelentette a sajtótájékoztatón, hogy

erősíteni kell az ukrán haderő nagy hatótávolságú csapásmérő képességeit.

A brit kormányfő mindemellett közölte: Nagy-Britannia felgyorsította rakétagyártási programját annak érdekében, hogy több mint ötezer könnyű, több feladatra használható rakétát (Lightweight Multirole Missile, LMM) szállíthasson Ukrajnának.

Hozzátette: a szövetségesek folytatják az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozását célzó munkát, beleértve egy olyan többnemzetiségű katonai alakulat összeállítását, amelynek feladata az igazságos és tartós béke fenntartása lesz az ellenségeskedések befejeződése után.