Infostart.hu
eur:
357.38
usd:
307.13
bux:
129728.5
2026. május 25. hétfő Orbán
Izraeli harci jármûvek a Gázai övezet és Dél-Izrael határán 2025. október 21-én. Izrael és Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet október 9-én megállapodott a tûzszünet és a túszalku elsõ szakaszáról, amely a gázai háború lezárását célozza.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Csicsmann László a gázai helyzetről: ez nem tűzszünet, de nem is háború – bármikor fellángolhatnak a harcok

Az elmúlt napokban Izrael és a Hamász többször is megvádolta a másik felet a tűzszünet megsértésével. A Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban azt mondta, újraindult az eszkalációs fázis, és meglátása szerint ha az iszlamista szervezet továbbra is ilyen ellenállást tanúsít, megvan az esély rá, hogy ismét totális háború lesz a Gázai övezetben.

Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet október 9-én állapodott meg a tűzszünet és a túszalku első szakaszáról, amely a gázai háború lezárását tűzte ki célul. A két fél azonban már napok óta egymást vádolja a tűzszünet megsértésével. Az izraeli hadsereg vasárnap azt közölte, a Hamász fegyveresei többször is megtámadták az izraeli erőket, belépve a Gázai övezet ütközőzónájába. Az incidens során két izraeli katona meghalt.

Izrael erre válaszul légicsapásokat mért az iszlamista szervezetre, aminek több halottja is volt. A zsidó állam emellett egy ideig megakadályozta, hogy a segélyszállítmányok bejussanak az övezetbe, továbbá azt is közölte, hogy a Gáza és Egyiptom közötti rafahi határátkelőt továbbra sem nyitja meg. Szombaton viszont a Hamász vádolta meg Izraelt a tűzszünet megsértésével. Állításuk szerint az izraeli hadsereg tüzet nyitott egy buszra Gázavárosban, és megölték egy palesztin család tizenegy tagját.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban úgy fogalmazott, „nem tűzszünet, és nem is teljes háború” az, amit jelenleg a térségben láthatunk. Úgy véli, a kettő közötti állapot van most, és „újraindult az eszkalációs fázis”.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte: Izrael a két katona életét követelő támadás miatt intenzívebb hadműveletet indított a Gázai övezetben, de engedve az egyre fokozódó nemzetközi nyomásgyakorlásnak, nem foglalta el a területet. Hozzátette:

ha a Hamász nem teszi le hivatalosan is a fegyvert, újra fellángolhatnak a harcok.

A Hamász képviselői legutóbb azt nyilatkozták, hogy csak a palesztin állam előtt tennék le a fegyvert. Csicsmann László szerint nem könnyű eligazodni ebben a helyzetben, mert az iszlamista szervezetnek van egy politikai és egy katonai szárnya is, és a kettő nem mindig ugyanazt kommunikálja. Izraelnek ugyanakkor az a fő feltétele a háború lezárására, hogy a Hamász tegye le a fegyvert. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt mondta, ha a Hamász továbbra is ilyen ellenállást tanúsít, megvan az esély rá, hogy újraindul a totális háború a Gázai övezetben.

A szakértő azt a célt sem látja könnyen megvalósíthatónak, hogy Izrael megsemmisítse a Hamászt, amit azzal indokolt, hogy

„ideológiát nem lehet katonai eszközökkel megvalósítani, ahhoz az szükséges, hogy valamilyen stabil jövőképet biztosítsanak a gázai lakosságnak”.

Az izraeli vezetés azt hangsúlyozta a vasárnapi csapások után, hogy visszatér a tűzszünethez, mint ahogy a Hamász is azt közölte, hogy elkötelezett a megállapodás mellett. Donald Trump amerikai elnök szerint a tűzszünet továbbra is érvényben van a Gázai övezetben, ugyanakkor különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint az amerikai elnök veje, Jared Kushner is visszatért Izraelbe. Ők ketten voltak azok, akik a tűzszüneti tárgyalásoknál Washingtont képviselték, és ők felügyelik a megállapodás betartását. Várhatóan az izraeli kormánytagokkal is tárgyalnak, a Hamász vezetői pedig sajtóhírek szerint az ugyancsak közvetítőként fellépő Katar és Egyiptom képviselőivel találkozhatnak a következő napokban.

(A nyitóképen: izraeli harci járművek a Gázai övezet és Dél-Izrael határán 2025. október 21-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Széles körű fizetéscsökkentést jelentett be Magyar Péter

Radikálisan csökken a miniszterelnök, a miniszterek, az országgyűlési képviselők, a polgármesterek, valamint az állami vállalatok vezetőinek fizetése – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Harapófogóban van az MNB – Kitart még a türelem?

Harapófogóban van az MNB – Kitart még a türelem?

Nagy dilemmában van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülés előtt. Egyrészt egyre inkább úgy tűnik, hogy tartós a forint választások után látott erősödése, az infláció pedig a jegybanki cél alatt van hónapok óta. Másrészt viszont a nemzetközi színtéren fokozódnak az inflációs kockázatok, a Hormuzi-szoros lassan három hónapja le van zárva, és nincs is kilátás a közel-keleti békére.Ráadásul a jegybankon egyre nagyobb a nyomás az exportáló vállalatok oldaláról is, akik rosszabbul járnak az erős forinttal. A keddi kamatdöntésen az lesz a fő kérdés, hogy a jelenlegi kedvező helyzet vagy a borús kilátások esnek erősebben a latba. A Portfolio által megkérdezett szakértők is megosztottak, a többség a 6,25%-os alapkamat tartására számít, de vannak olyanok, akik szerint beadja a derekát a Monetáris Tanács és csökkenti az irányadó rátát. Júniusra viszont a szakemberek többsége már egyértelműen kamatvágással számol.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×