Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.95
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Romos házak a Gázai övezetben fekvõ Bureidzsben 2025. november 18-án, az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között október 9-tõl érvényes tûzszünet alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Az újjáépítés ára Gázában: nem fér ki az összeg a számológépen

Az ENSZ becslése szerint akár a 70 milliárd dollárt is meghaladhatja a Gázai övezet helyreállításának költsége. A világszervezet közölte: évekig is eltarthat, mire eltakarítják a háborús pusztítás által hátrahagyott törmeléket. A konfliktus gazdasági következményei Ciszjordániában is példátlan visszaesést okoztak.

Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete, az UNCTAD kedden közzétett elemzésében úgy fogalmaz: Izrael gázai hadműveletei „aláásták az emberi túlélés minden alapvető támaszát”. A jelentés szerint a két és fél milliós lakosságot „extrém, többdimenziós elszegényedés” sújtja. Közben a Gázai övezet gazdasága 2023 és 2024 között 87 százalékkal zsugorodott. Az egy főre jutó GDP mindössze 161 dollár, ami a világ legalacsonyabb mutatói között van.

A világszervezet szerint még jelentős nemzetközi támogatással is évtizedekre lesz szükség ahhoz, hogy a gazdaság visszatérjen a 2023 októbere előtti szintre, mert jelenleg visszacsúszott oda, ahol 2003-ban volt.

Egyes adatok szerint a pusztítás 61 millió tonna törmeléket hagyott maga után. Akkora mennyiséget, amelynek eltakarítása éveket vesz igénybe.

Ciszjordániában – amelyet nem sújtott a Hamász 2023-as mészárlását követő izraeli katonai művelet, szintén aggasztó a helyzet: a jelentés „erőszakról, a zsidó telepek felgyorsult bővítéséről és a munkavállalói mobilitás korlátozásáról” számol be, aminek az eredménye a gazdaság összeomlása. Amiatt, hogy az izraeli kormány visszatartja a költségvetési támogatásokat, a Palesztin Hatóság mozgástere beszűkült, így az alapvető közszolgáltatások fenntartása is egyre nehezebb.

Gázában a helyreállítást ugyanakkor bonyolítja a tűzszünet utáni politikai helyzet és a Hamász visszatérése, annak ellenére, hogy a pusztító háborúban Izrael meghirdetett célja a kormányként is működő terrorcsoport megsemmisítése volt.

Az októberben életbe lépett, amerikai közvetítéssel létrejött fegyvernyugvás törékeny ugyan, de jelenleg kitart. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint azonban a tűzszünet kezdete óta is legalább 342 palesztin halt meg izraeli csapásokban, miközben Izrael három katonáját vesztette el.

A mindennapi élet Gázában továbbra is rendkívül nehéz.

A Világélelmezési Program beszámolója szerint a legtöbb családnak nincs pénze az alapvető élelmiszerekre sem.

Bár az árak estek az utóbbi hetekben, az étel mennyisége jóval elmarad a háború előtti szinttől. A lakosok főként gabonát, hüvelyeseket, kevés tejterméket és olajat fogyasztanak. Hús, zöldség és gyümölcs alig jut nekik. A földgáz hiánya miatt sokan műanyaghulladékot égetnek, hogy valahogy melegedni tudjanak.

A tűzszünet előírásai értelmében a Hamász minden életben maradt túszt átadott, és a 25 halottból 22 maradványait is visszaszolgáltatta. Izrael közel kétezer palesztin foglyot engedett szabadon, és több száz halott palesztin holttestét adta vissza. Kedden a Hamász úgy fogalmazott, hogy a romok alatt megtalált újabb izraeli túszok holttesét adták vissza.

Közben a korábban említett rekonstrukció politikai keretei egyelőre nem világosak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt héten jóváhagyta Donald Trump amerikai elnök 20 pontos tervét, amely egy nemzetközi felügyelet alatt működő, ideiglenes, technokrata palesztin kormányt hozna létre Gázában, egy nemzetközi biztonsági erő támogatásával. Az, hogy ez hogyan kerülne hatalomra és váltaná le a Hamászt, egyelőre nem világos.

(A nyitóképen: romos házak a Gázai övezetben fekvő Bureidzsben 2025. november 18-án, az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között október 9-től érvényes tűzszünet alatt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×