Infostart.hu
eur:
378.24
usd:
321.17
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Romos házak a Gázai övezetben fekvõ Bureidzsben 2025. november 18-án, az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között október 9-tõl érvényes tûzszünet alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Az újjáépítés ára Gázában: nem fér ki az összeg a számológépen

Az ENSZ becslése szerint akár a 70 milliárd dollárt is meghaladhatja a Gázai övezet helyreállításának költsége. A világszervezet közölte: évekig is eltarthat, mire eltakarítják a háborús pusztítás által hátrahagyott törmeléket. A konfliktus gazdasági következményei Ciszjordániában is példátlan visszaesést okoztak.

Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete, az UNCTAD kedden közzétett elemzésében úgy fogalmaz: Izrael gázai hadműveletei „aláásták az emberi túlélés minden alapvető támaszát”. A jelentés szerint a két és fél milliós lakosságot „extrém, többdimenziós elszegényedés” sújtja. Közben a Gázai övezet gazdasága 2023 és 2024 között 87 százalékkal zsugorodott. Az egy főre jutó GDP mindössze 161 dollár, ami a világ legalacsonyabb mutatói között van.

A világszervezet szerint még jelentős nemzetközi támogatással is évtizedekre lesz szükség ahhoz, hogy a gazdaság visszatérjen a 2023 októbere előtti szintre, mert jelenleg visszacsúszott oda, ahol 2003-ban volt.

Egyes adatok szerint a pusztítás 61 millió tonna törmeléket hagyott maga után. Akkora mennyiséget, amelynek eltakarítása éveket vesz igénybe.

Ciszjordániában – amelyet nem sújtott a Hamász 2023-as mészárlását követő izraeli katonai művelet, szintén aggasztó a helyzet: a jelentés „erőszakról, a zsidó telepek felgyorsult bővítéséről és a munkavállalói mobilitás korlátozásáról” számol be, aminek az eredménye a gazdaság összeomlása. Amiatt, hogy az izraeli kormány visszatartja a költségvetési támogatásokat, a Palesztin Hatóság mozgástere beszűkült, így az alapvető közszolgáltatások fenntartása is egyre nehezebb.

Gázában a helyreállítást ugyanakkor bonyolítja a tűzszünet utáni politikai helyzet és a Hamász visszatérése, annak ellenére, hogy a pusztító háborúban Izrael meghirdetett célja a kormányként is működő terrorcsoport megsemmisítése volt.

Az októberben életbe lépett, amerikai közvetítéssel létrejött fegyvernyugvás törékeny ugyan, de jelenleg kitart. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint azonban a tűzszünet kezdete óta is legalább 342 palesztin halt meg izraeli csapásokban, miközben Izrael három katonáját vesztette el.

A mindennapi élet Gázában továbbra is rendkívül nehéz.

A Világélelmezési Program beszámolója szerint a legtöbb családnak nincs pénze az alapvető élelmiszerekre sem.

Bár az árak estek az utóbbi hetekben, az étel mennyisége jóval elmarad a háború előtti szinttől. A lakosok főként gabonát, hüvelyeseket, kevés tejterméket és olajat fogyasztanak. Hús, zöldség és gyümölcs alig jut nekik. A földgáz hiánya miatt sokan műanyaghulladékot égetnek, hogy valahogy melegedni tudjanak.

A tűzszünet előírásai értelmében a Hamász minden életben maradt túszt átadott, és a 25 halottból 22 maradványait is visszaszolgáltatta. Izrael közel kétezer palesztin foglyot engedett szabadon, és több száz halott palesztin holttestét adta vissza. Kedden a Hamász úgy fogalmazott, hogy a romok alatt megtalált újabb izraeli túszok holttesét adták vissza.

Közben a korábban említett rekonstrukció politikai keretei egyelőre nem világosak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt héten jóváhagyta Donald Trump amerikai elnök 20 pontos tervét, amely egy nemzetközi felügyelet alatt működő, ideiglenes, technokrata palesztin kormányt hozna létre Gázában, egy nemzetközi biztonsági erő támogatásával. Az, hogy ez hogyan kerülne hatalomra és váltaná le a Hamászt, egyelőre nem világos.

(A nyitóképen: romos házak a Gázai övezetben fekvő Bureidzsben 2025. november 18-án, az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között október 9-től érvényes tűzszünet alatt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértők: az iráni háború miatt brutális olajár-emelkedés is jöhet

Szakértők: az iráni háború miatt brutális olajár-emelkedés is jöhet

Hétfőn valószínűleg kisebb „földrengés” jön a világ kőolajpiacain, miután kitört az iráni háború, Amerikai és Izrael Iránt bombázza, Irán válaszul az összes közel-keleti országot, ráadásul a világ fő kőolaj-ütőerét, a Hormuzi- szorost is lezárta. Van olyan szakértő, aki szerint akár 100 dollár fölé is ugorhat a most 70 dollár körüli olajár.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Belépett a háborúba Irán szövetségese, amerikaiak haltak meg, Irán nem fog tárgyalni - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Belépett a háborúba Irán szövetségese, amerikaiak haltak meg, Irán nem fog tárgyalni - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: két amerikai katona meghalt, ma reggel lezuhant egy F-15-ös egy barátitűz-incidens során. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta Ciprust is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×