Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A brit Malloy cég T150 típusú teherszállító drónja.
Nyitókép: Malloy Aeronautics

Már megint a drónok, Németország légtere részben megbénult

Azonosítatlan drónok miatt szombat hajnalig órákon át le volt zárva a hannoveri repülőtér feletti légtér - közölte a repülőtér szóvivője.

A péntek esti korlátozás 21.47 és 0.16 között volt érvényben, ami jelentős fennakadásokat okozott a légiforgalomban. Hét érkező járatot más repülőterekre - köztük Paderbornba, Brémába, Düsseldorfba és Frankfurtba - irányítottak át. Két további járat nem tudott leszállni Hannoverben, ezért az onnan induló szombati járataikat is törölték; ezek Frankfurtba és Párizsba közlekedtek volna.

A Hannoverische Allgemeine Zeitung (HAZ) német napilap értesülései szerint először egy közeli modellrepülőtér térségében észleltek egy drónt, mintegy 80 méteres magasságban. A lap szerint körülbelül egy órával később legalább két drón megközelítette a hannoveri repülőteret.

Legutóbb novemberben zárták le a hannoveri repülőteret drónészlelés miatt, akkor 45 percig tartott a korlátozás. Az elmúlt hónapokban több német repülőtéren is fennakadásokat okoztak az engedély nélküli drónreptetések. Bár felmerült a külföldi érintettség lehetősége is, erre vonatkozóan eddig nem hoztak nyilvánosságra bizonyítékokat.

Holger Münch, a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) vezetője december elején közölte: Németországban az idén eddig több mint ezer gyanús drónrepülést regisztráltak. Ezek leggyakrabban katonai létesítmények vagy repülőterek környezetét érintették, de más kritikus infrastruktúrák - például védelmi ipari vállalatok és kikötők - is célponttá váltak. Münch szerint a drónok üzemeltetőinek azonosítása és kihallgatása bonyolult eljárás, ezért sok esetben nem lehet egyértelműen megállapítani, mi állhat a reptetések hátterében.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: a luxusigények felfalják, így veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×