Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Analog electricity meter for households.
Nyitókép: Torsten Asmus/Getty Images

Rezsicsökkentést követel Berlintől egy német tartományi miniszterelnök

Dietmar Woidke, Brandenburg tartomány miniszterelnöke az ipari villamosenergia-költségek érdemi csökkentésére szólította fel a szövetségi kormányt, figyelmeztetve arra, hogy ellenkező esetben veszélybe kerülhet Németország energiapolitikai átállása.

A szociáldemokrata politikus a dpa hírügynökségnek adott interjúban hangsúlyozta, hogy az energiaintenzív, az átalakulás által leginkább érintett ágazatokban - így az acél-, a vegy- és a gyógyszeriparban - alakult ki a legsúlyosabb helyzet. Az SPD számára kulcsfontosságú feladatnak nevezte, hogy Németország újra gazdasági növekedési pályára álljon, és az ipari munkahelyek ismét biztonságos megélhetést nyújtsanak.

Woidke szerint az áramdíjak leszorítása kellene, hogy legyen a szövetségi kormány legfontosabb feladata. Ezzel tudnák megteremteni a beruházási biztonságot - tette hozzá. "Ha nem sikerül csökkenteni az áramdíjakat, fennáll a veszélye annak, hogy Németországban meghiúsul az átalakulás" - fogalmazott. Az átalakulás célja a klímasemleges gazdaság elérése, vagyis az, hogy a gazdaság a szén- és gáztüzelésről a megújuló energiahordozókra álljon át.

Woidke a helyes irányba tett lépésként értékelte, hogy az Európai Bizottság kedden engedélyezte az állami támogatások bővítését az energiaintenzív iparágakban. A már eddig is támogatott acél- és vegyipari vállalatok további állami forrásokhoz juthatnak, konkrétan a szén-dioxid-kibocsátási kereskedelem költségeinek közvetett enyhítésén keresztül.

A tartományi kormányfő szerint a szövetségi kormány eddigi intézkedései - például az ipari áramár bevezetése és a hálózati díjak csökkentése - helyesek, de nem elegendők. Úgy vélte, versenyképes villamosenergia-árakra van szükség támogatások nélkül is. Ennek érdekében a szélerőműveket csak ott kellene létesíteni, ahol az előállított áramot fel is lehet használni, és biztosítani kellene a regionális áramfelhasználást.

Brandenburg lakosai megérdemlik, hogy a megújuló energiák bővítéséből ők is profitáljanak - hangsúlyozta Woidke -, elsősorban alacsonyabb regionális áramárakon keresztül, a gazdaság és az ipar számára egyaránt. Meglátása szerint ez nemcsak Brandenburg, hanem Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Schleswig-Holstein és Alsó-Szászország számára is előnyt jelentene.

Katherina Reiche szövetségi gazdasági miniszter korábban bejelentette, hogy várhatóan 2026. január elsejétől államilag támogatott, alacsonyabb ipari áramár lép életbe. Emellett csökkennének az áramdíj részét képező hálózati díjak is, és a megújuló energiákban gazdag északi régiókban gyakran magasabbak, mint Németország déli részén.

Woidke júliusban levélben figyelmeztette Markus Söder bajor miniszterelnököt arra, hogy a magas áramárak miatt Németország fontos iparágainak elvesztése fenyeget.

Címlapról ajánljuk
Mit jelent a tarvágás beltiltása a védett erdőkben? Megszólalt az Erdészeti Egyesület alelnöke

Mit jelent a tarvágás beltiltása a védett erdőkben? Megszólalt az Erdészeti Egyesület alelnöke

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egyik első intézkedéseként azonnali hatállyal betiltotta a tarvágást a védett erdőkben. Az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke szerint ez indokolt és végrehajtható döntés, Ripszám István szerint nem fog drasztikus változást okozni, de felhívta a figyelmet arra, hogy nem mindegy: egy védett területen őshonos vagy idegenhonos fafajok vannak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Orbán Viktor 38,8 millió forint végkielégítésre lenne jogosult a jelenlegi törvények alapján, de nem fogja ezt megkapni - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×