Infostart.hu
eur:
387.02
usd:
328.89
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztélnyszociálius Unió (CSU) közös jelöltje (b) és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke kezet fog a kancellárjelöltek Quadrell című választási vitaműsorában egy berlini TV-stúdióban 2025. február 16-án. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld

Konzervatív politikusok az AfD elszigetelésének újragondolását sürgetik

Minél magasabb a tűzfal, annál erősebb az AfD – véli több meghatározó CDU- és CSU-politikus, aki az AfD-vel szembeni tűzfal megszüntetésére szólított fel.

A legfrissebb felmérések szerint a radikális jobboldali AfD Németország legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja, de már jó ideje nagyjából azonos a támogatottsága, mint a kormányzó konzervatív CDU/CSU pártszövetségnek. A 2013-ban alakult és négy évvel később már a Bundestagba is bekerült Alternatíva Németországért a február végi parlamenti választásokon a CDU/CSU mögött a második helyen végzett. Az illegális bevándorlást elleni harcot kezdettől fogva zászlajára tűző párt elsősorban az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban rendkívül népszerű, de növekedett támogatottsága a nyugati tartományokban is. Megerősítette ezt, hogy az elmúlt hónapokban több helyi választáson is az első helyen vagy legalábbis dobogón végzett.

Elemzők szerint több keleti tartományban a jövő évben tartandó parlamenti választásokon az CDU eddigi első helyét jelentős veszély fenyegeti. Ez az oka annak, hogy a németül Brandmauer, azaz a tűzfal kifejezés egyre akutabbá vált a német pártpolitikai szótárban. A többi parlamenti párt, köztük a Friedrich Merz kancellár vezette CDU, valamint a bajor CSU, de legerőteljesebben a koalíciós partner SPD, valamint az ellenzéki Zöldek Pártja továbbra is elutasítja a radikális jobboldali párttal való együttműködést.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal május elején „bizonyítottan alkotmányellenes, egyben szélsőjobboldali pártnak” minősítette az AfD-t, lehetővé téve országos megfigyelését. Ennek nyomán felmerült a párt esetleges betiltása, amit az SPD támogatott ugyan, a Merz kancellár vezette CDU azonban elutasított.

Az AfD országos támogatottságnak növekedése miatt az elmúlt hónapokban többször is a politika napirendjén volt a tűzfal további sorsa. Ezúttal a két keresztény párt, a CDU és a CSU több korábbi befolyásos képviselője szólított fel a párt eddigi elszigetelésének újragondolására. Az idézett politikusok, köztük a CDU korábbi főtitkára, PeterTauber és a párt alapértékeit meghatározó bizottság volt elnöke, Andreas Rödder, valamint a CSU nevében a korábbi védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg

az AfD-vel szembeni tűzfal megszüntetésére szólítottak fel.

„Minél magasabb a tűzfal, annál erősebb az AfD” – érveltek, utalva a párt országos támogatottságának erőteljes növekedésére. Szerintük olyan politikára van szükség, amely meghatározott döntésekben nem zárja ki az AfD-vel való együttműködést. Egyidejűleg párbeszédet sürgettek azzal a feltétellel, hogy a párt elhatárolódik a szélsőjobboldali álláspontoktól, illetve személyektől.

A felhívás fogadtatására utal ugyanakkor, hogy az SPD egyik magas rangú képviselője a Der Spiegelnek nyilatkozva „végzetes jelzésnek” minősítette azt. „A jobboldali szélsőségesek ellen nem úgy lehet harcolni, hogy együttműködünk velük” – fogalmazott az SPD főtitkára, Tim Klüssendorf, és szerinte bármilyen nehéz is a többség kialakítása, az együttműködés nem jöhet szóba.

Az állásfoglalás ugyanakkor a CDU egyes politikusai részéről is felháborodást váltott ki. Elítélte a javaslatban foglaltakat Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, Daniel Günther és az ugyancsak kereszténydemokrata oktatási miniszter, Karin Prien is.

A Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy az év elején az akkor még ellenzéki vezető, Friedrich Merz csak az AfD segítségével vitte keresztül a parlamenten az általa előterjesztett migrációs indítványt, amiért élesen bírálták őt. Azóta a kancellár, illetve a pártvezetés hivatalosan a kirekesztés elvét képviseli, elvetve a közeledést, illetve az együttműködést.

Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
"Utolsó simítások" a béketervben, nem pihen az orosz légierő - Háborús híreink hétfőn

"Utolsó simítások" a béketervben, nem pihen az orosz légierő - Háborús híreink hétfőn

Vasárnap Floridában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök. Trump szerint már tényleg csak az utolsó simítások vannak hátra az orosz-ukrán béketervben, a Kijev számára nyújtandó biztonsági garanciákról pedig elvileg meg is egyeztek. A Kreml figyelmeztetett: ha tárgyalásos úton nem sikerül rendezni a helyzetet, folytatódni fognak a támadások. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×