A döntéseket csütörtökön a kereszténydemokrata kancellár, Friedrich Merz ismertette. Külön is hangoztatta, hogy a koalíciós pártok, a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD egy sor kérdésben közös megállapodásra jutottak, így az állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld reformjáról, az úgynevezett aktív nyugdíjról, valamint többek között az infrastrukturális beruházásokról is.

A közös megállapodás mindenekelőtt az említett Bürgergeld reformjára, ténylegesen annak szigorítására vonatkozott. Az arra rászorulóknak, köztük egy ideje már az ukrán menekülteknek is juttatott havi pénzügyi támogatást az előző Scholz-kormány két évvel ezelőtt vezette be a korábbi Hartz-IV szociális segélyezési rendszer felváltására. A munkanélkülieknek járó támogatás az első évben 502 eurót tett ki, amit a múlt esztendő elejétől 563 euróra emeltek.

A konzervatív pártok, élükön Merzcel már hatalomra kerülésük előtt sürgették a szigorítást, amiről most a szociáldemokraták áldásával előzetes megállapodás született. A kancellár, valamint a szociáldemokrata munkaügyi miniszter, a korábbi Bundestag-elnök Bärbel Bas külön is hangoztatta, hogy közös döntésről van szó. Ennek lényege az hogy az 5,5 millió kedvezményezettnek fel kell készülnie a szigorúbb feltételekre, azaz az együttműködési kötelezettségre, ami elsősorban a mielőbbi munkavállalást jeleni. Egyben azt is, hogy ellenkező esetben szankciókkal kell számolniuk.

A tervezett reformot jelzi az is, hogy

megváltozik az állampolgári juttatás elnevezés is, amit a jövőben álláskereső alapjövedelemnek keresztelnének át.

Az érintetteknek szigorúan alkalmazkodniuk kell a munkaügyi központok szabályaihoz. Aki ennek nem tesz eleget, első lépésben 30 százalékkal csökkenne a havi juttatása. A következő szabályszegés újabb 30 százalékba „kerülne”, végső szankcióként pedig fennáll a pénzbeli juttatás teljes megszűnése. Ezenkívül minden további támogatást is törölni kell, beleértve a szállásköltségekhez nyújtott segélyt is.

A beszámolók szerint megállapodás született az úgynevezett aktív nyugdíj ügyében, valamint különböző infrastrukturális projektekkel kapcsolatban is. Az aktív nyugdíj célja, hogy a időseket a fokozatosan 67 évre emelkedő törvényes nyugdíjkorhatáron túl is a munka folytatására ösztönözze. Az ösztönzés havi 2000 eurós adókedvezményben öltene testet.

Ami az infrastrukturális fejlesztéseket illeti, a koalíciós bizottság ülése után az alkancellár, a szociáldemokrata Lars Klingbeil azt hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló, több száz milliárdos rendkívüli alapból mindenekelőtt a közlekedés profitál majd.

Az ülésen fontos napirendi pont volt az elektromos autók vásárlásának támogatása. A koalíciós pártok között egyetértés volt abban, hogy a támogatási programmal mindenekelőtt az alacsonyabb, illetve közepes jövedelműeket kell megcélozni, mint ahogy abban is, hogy ezzel a klímasemleges mobilitásra való áttérést kell elősegíteni.

A koalíciós pártok azonban nem értettek egyet a belső égésű motorok 2035-ös tilalmára vonatkozó uniós szabályzás ügyében, mert értesülések szerint elsősorban Merz kancellár a híve a fokozatos kivonásnak, míg az SPD elleni ezt. Abban ugyanakkor egyetértenek, hogy a jövő az elektromos autóké.