A Mercer CFA Institute globális jelentése szerint hosszabb távon a fenntarthatóság érdekében a legtöbb országban elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár emelése, az időskorúak munkaerőpiacon tartása és a magánnyugdíjrendszerek erősítése. A tanulmányból kiderül az is, hogy 63 ezer milliárd dolláros nyugdíjvagyont kezelnek az OECD-országok, de a szakértők szerint ez sem menti meg a világ nyugdíjrendszereit a demográfiai nyomástól.

Farkas András nyugdíjszakértő az InfoRádióban azt mondta, nem kérdés, valóban van demográfiai nyomás, de megítélése szerint ebből nem következik egyenesen az, hogy például Magyarországon meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.

Hazánkban az 1957-ben vagy utána született személyeknek 2022 januárjától lett 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, de a NyugdíjGuru News alapítója ehhez hozzátette, hogy

az elmúlt tizenöt évben a várható élettartam alakulásánál gyorsabban nőtt a magyar nyugdíjkorhatár, ezért szerinte vissza kellene térni a 64 éves korhatárra.

Úgy véli, a magyar nyugdíjrendszerben a fenntarthatóságot azok az ellátások veszélyeztetik, amelyeknek nincs járuléktámogatása. Ide sorolta a Nők 40 korkedvezményt, valamint a 13. havi nyugdíjat, és szerinte ilyen lenne a tervezett 14. havi nyugdíj is. Indoklása szerint ahogy telik az idő, egyre több magyar nő teljesíti a Nők 40 program feltételeit, de közben korábban kiszáll a járulékot fizetők köréből és korábban belép a nyugdíjasok körébe. „Először ezt a három tényezőt kell megvizsgálni ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának a további lépéseiről döntéseket lehessen hozni” – jegyezte meg Farkas András.

Nem lehet átveni egy az egyben a svéd vagy a dán modellt

A globális felmérésben utánajártak annak is, melyek a világ legjobb nyugdíjrendszerei: az első öt helyezett között három európai ország van – Hollandia, Izland és Dánia – Izrael és Szingapúr mellett. A szakértő elmondta: ezek a gazdagabb országok sok pénzt felhasználva nagyon jól előkészített nyugdíjreformokat hajtottak végre az utóbbi mintegy húsz évben. Bár a listán nem került be a legjobb ötbe, Farkas András külön megemlítette a svéd rendszert, amely szerinte az egész világ számára követendő mintát mutat, és ennek megfelelően sok ország a svéd példát alapul véve hangolja össze a reformjait.

Kitért arra is, hogy Dániában már bevezették az állampolgári alapnyugdíjat, és ezzel Svédország is kísérletezik. Úgy véli, Izland előkelő helyezése nem meglepő, hiszen összesen alig 400 ezren élnek a szigetországban. „Az izlandi állam igen gazdag, annak a néhány nyugdíjasuknak pedig viszonylag könnyű magas szintű nyugdíjrendszert biztosítani” – fejtegette.

Farkas András szerint minden egyes országban külön-külön kell áttekinteni a nyugdíjrendszert, nem lehet csak úgy beépíteni a hazai reformok közé azokat az intézkedéseket, amelyek például Svédországban vagy Dániában nagy sikerrel beváltak. Mint fogalmazott, éppen az a baj a nyugdíjreformokkal, hogy

ha nem egységében és egészében nézik a rendszert, hanem csak eseti rendelkezéseket hajtanak végre és csak „huzigálják ide-oda az egyes potmétereket”, akkor félresiklik minden,

és a legtöbb esetben hiába remélik, hogy jótékony hatásuk lesz a változtatásoknak.

A szakértő szerint itthon sokkal inkább a várható élettartamhoz kötött nyugdíjkorhatár automatizálására kellene törekedni, továbbá a járulékokat a fenntarthatósági igényekhez viszonyítva kellene módosítani. Azt gondolja, egy modern nyugati nyugdíjrendszert nem lehet egy az egyben átvenni Magyarországon, „nagyon át kell gondolni, milyen reformokat indítanak el a döntéshozók”.

A NyugdíjGuru News alapítója emlékeztetett, hogy számos előkészítő anyag készült az elmúlt években a magyar nyugdíjreform végrehajtása érdekében. Úgy véli, széles körű társadalmi vitát kellene indítani a kérdésben, és legalább egy-három év szükséges ahhoz, hogy megszülethessen egy jól előkészített nyugdíjreform. „Az égető gondok megoldását viszont akár hetek alatt le lehetne zavarni, mert a legfőbb gond nem a 13. vagy a 14. havi nyugdíj megléte, hanem az, hogy a nyugdíjemelés jelenlegi módszere miatt a nyugdíjasok relatív elszegényedése elkerülhetetlenül zajlik” – összegzett Farkas András.