Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Friedrich Merz német kancellár beszél a két Németország 1990-es újraegyesítésérõl megemlékezõ német egység napjának alkalmából tartott ünnepségen Saarbrückenben 2025. október 3-án.
Nyitókép: Christopher Neundorf

Friedrich Merz: a behatoló drónokat le kell lőni

Komoly fenyegetést jelent Németország biztonságára a drónincidensek növekvő száma a kancellár szerint. Az ARD közszolgálati televíziónak adott interjújában Friedrich Merz sürgette a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését, a közel-keleti fejleményekkel kapcsolatban pedig támogatást ígért a gázai újjáépítéshez.

A kül- és belpolitikai kérdéseket egyaránt felölelő interjú nem sokkal azt követően hangzott el, hogy Németország október 3-án az újraegyesítés 35. évfordulóját ünnepelte. Az ünnepi hangulatra azonban rányomta bélyegét, hogy az öt hónappal ezelőtt hivatalba lépett, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló koalíciós kormány támogatottsága minden korábbinál mélyebbre csökkent. Az Insa közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint az az ellenzék vezető ereje, a radikális jobboldali AfD párt jelenleg Németország legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja a potenciális voksok 26 százalékával. A CDU/CSU és az SPD együttesen 38 százalékot szerezne, ami negatív rekordot jelent: a konzervatív pártszövetség támogatottsága 24, míg a szociáldemokratáké 14 százalékos.

Az ARD műsorvezetőjének, Caren Miosgának adott interjúban Merz – aki a kereszténydemokrata CDU elnöke is – mindenekelőtt a drónfenyegetésről beszélt. Szerinte az elmúlt időszakban megnövekedett incidensek komoly fenyegetést jelentenek országa számára. „Ez a fenyegetés azoktól származik, akik próbára akarnak tenni bennünket. Azt gyanítjuk, hogy Oroszország áll az incidensek mögött” – közölte a kancellár. Állást foglalt a drónvédelmi rendszerek gyors beszerzése mellett: „Vannak olyan technológiák a világon, amelyek lehetővé teszik az ilyen jellegű támadások elhárítását, és Németországnak szüksége van ezekre.” Merz kijelentette, hogy

szükség esetén le kell lőni a behatoló drónokat.

Közölte, hogy ezért elsősorban a rendőrség felelős, de bevonhatja a német hadsereget, a Bundeswehrt is.

A koalíciós partner szociáldemokratákkal és védelmi miniszterével, Boris Pistoriusszal ellentétben a kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy Németországban újból a kötelező katonai szolgálat bevezetésére kellene helyezni a hangsúlyt. A sorkatonai szolgálatot 2011-ben törölte el az akkori Merkel-kormány, illetve védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg mindenekelőtt takarékossági okokra hivatkozva. A kötelező katonai szolgálat visszaállításával kapcsolatos vita azóta is tart, és különösen az orosz–ukrán háború kirobbanása óta kiéleződött. Ennek ellenére a Bundestag a közelmúltban Boris Pistorius és az SPD nyomására olyan határozatot fogadott el, amely változatlanul az önkéntességre helyezi a hangsúlyt.

A interjúban Friedrich Merz ezt közvetve megkérdőjelezte, és annak a nézetnek adott hangot, hogy ez hosszabb távon nem maradhat így. A kancellár, akárcsak pártja, a CDU azon a véleményen van, hogy a Bundeswehr személyi állományának jelentős hiánya önkéntesekkel nem pótolható.

Németországnak szüksége van a kötelező katonai szolgálatra

– jelentette ki.

A kancellár reményét fejezte ki, hogy Donald Trump amerikai elnök gázai béketerve sikeres lesz. Hangsúlyozta, hogy országa segítséget nyújt az övezet későbbi újjáépítéséhez, sót ebben vezető szerepet vállalna.

Egyidejűleg megerősítette azt a korábbi német kormányzati álláspontot is, hogy több európai országgal ellentétben Németország nem támogatja a kétállami megoldást. „Egy ilyen megoldás csakis egy folyamat záróakkordja lehet” – fogalmazott Merz, utalva arra, hogy kormánya ezzel kapcsolatban az izraeli álláspontot támogatja. „Az izraeli kormány ezt nyilvánvalóan nem akarja” – érvelt a kancellár.

Belpolitikai kérdésekkel foglalkozva megerősítette az általa szükségesnek tartott gazdasági, illetve szociális reformokat, ez utóbbiak keretében az állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld folyósításának szigorítását.

A portálok kiemelték, hogy a közösségi médiumok használatával kapcsolatban Merz elismerte: nem lesz egyszerű mindenekelőtt az Instagram és a TikTok használatát csak a 16. évet betöltők, illetve az idősebbek számára biztosítani. Hozzátette ugyanakkor, hogy erős rokonszenvet érez azon országok iránt, amelyek ezt már végrehajtották.

A kancellár szorgalmazta a okostelefonok betiltását az általános iskolákban. „A gyerekeknek számolni, írni és olvasni kell megtanulniuk, nem pedig játszani mobiltelefonjukon” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×