Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlament elnökével tartott kijevi sajtóértekezleten 2025. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Volodimir Zelenszkij: atomkatasztrófát kockáztatnak az oroszok

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz dróntámadások veszélyeztetik Csernobilt és más ukrajnai erőművek biztonságát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta legújabb videoüzenetében, hogy az ukrán áramszolgáltatás elleni orosz rakéta-és dróntámadások veszélyeztetik a nukleáris létesítmények biztonságát is, mert a csernobili és a zaporizzsjai atomerőműnek – noha nem üzemelnek – folyamatos áramellátásra van szükségük a kiégett fűtőelemek hűtőrendszereinek működtetéséhez egy esetleges nukleáris baleset elkerülése érdekében.

„Oroszország szándékosan idézi elő radioaktív balesetek veszélyét”

– jelentette ki az ukrán elnök csütörtök késő este közzétett üzenetében, egyúttal az ENSZ nukleáris felügyeleti szervét, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) is bírálta nem kellően határozott fellépéséért. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz erők által az energetikai létesítményekre mért csapások „globális fenyegetést jelentenek”.

Beszámolt arról, hogy

Oroszország több mint 20 Sahed drónnal támadta a Csernobil áramellátását biztosító, Kijev megyei Szlavutics város energetikai infrastruktúráját, és ez áramszünetet okozott szerdán, ami a radioaktív anyagok kiszabadulását meggátoló szarkofágot is érintette.

„Az oroszok valószínűleg nem tudták, hogy egy Szlavutics elleni támadásnak ilyen következményei lesznek Csernobilra nézve” – mondta Zelenszkij.

A világ tíz legnagyobb nukleáris létesítménye közé tartozó zaporizzsjai erőmű áramellátása több mint egy hete szakadt meg. Zelenszkij ezért is az orosz erőket hibáztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont Ukrajnát tette felelőssé a Moszkva kezén lévő erőművet érintő áramkimaradásért, szerinte az ukránok „űznek veszélyes játékot” az erőmű megtámadásával, és hozzátette Putyin, hogy ha akar, Moszkva is tehet hasonló lépéseket „a másik oldal” erőművei ellen.

A NAÜ szerint az erőmű nincs közvetlen veszélyben, de hangsúlyozta, hogy minél előbb vissza kell csatlakoztatni a elektromos hálózatra.

A magánkézben lévő legnagyobb ukrajnai energiavállalat, a DTEK pénteken bejelentette, hogy a keleti Poltava régióban felfüggesztette számos földgáztelep működését a térséget érő orosz támadások miatt.

„Az éjszaka folyamán az ellenség ismét drónokkal és rakétákkal támadta a DTEK energetikai infrastruktúráját. Ennek következtében a földgázkitermelés több poltavai létesítményben leállt” – írta a vállalat az X-en.

Az ukrán energiaügyi minisztérium pénteki közlése szerint az orosz erők 381 drónnal és 35 rakétával támadták az ukrajnai földgáztermelés legfőbb helyszíneinek számító kelet-ukrajnai Harkiv és Poltava régiót.

A tél közeledtével Oroszország intenzívebbé tette támadásait az ukrán energiaszektor ellen, ami máris több régióban elhúzódó áramszünetekhez vezetett.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. Ehhez nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A Green Policy Center kiadta Magyarország Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentését, ami már öt év adatait (2020-2024) tartalmazza, vagyis kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető hosszú úton. Az alábbi összefoglalóban, a jelentésen belüli nemzetközi rangsorok és Magyarország megítélésére vonatkozó megállapítások lesznek a fókuszban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×