Infostart.hu
eur:
363.25
usd:
314.84
bux:
150022.25
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlament elnökével tartott kijevi sajtóértekezleten 2025. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Volodimir Zelenszkij: atomkatasztrófát kockáztatnak az oroszok

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz dróntámadások veszélyeztetik Csernobilt és más ukrajnai erőművek biztonságát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta legújabb videoüzenetében, hogy az ukrán áramszolgáltatás elleni orosz rakéta-és dróntámadások veszélyeztetik a nukleáris létesítmények biztonságát is, mert a csernobili és a zaporizzsjai atomerőműnek – noha nem üzemelnek – folyamatos áramellátásra van szükségük a kiégett fűtőelemek hűtőrendszereinek működtetéséhez egy esetleges nukleáris baleset elkerülése érdekében.

„Oroszország szándékosan idézi elő radioaktív balesetek veszélyét”

– jelentette ki az ukrán elnök csütörtök késő este közzétett üzenetében, egyúttal az ENSZ nukleáris felügyeleti szervét, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) is bírálta nem kellően határozott fellépéséért. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz erők által az energetikai létesítményekre mért csapások „globális fenyegetést jelentenek”.

Beszámolt arról, hogy

Oroszország több mint 20 Sahed drónnal támadta a Csernobil áramellátását biztosító, Kijev megyei Szlavutics város energetikai infrastruktúráját, és ez áramszünetet okozott szerdán, ami a radioaktív anyagok kiszabadulását meggátoló szarkofágot is érintette.

„Az oroszok valószínűleg nem tudták, hogy egy Szlavutics elleni támadásnak ilyen következményei lesznek Csernobilra nézve” – mondta Zelenszkij.

A világ tíz legnagyobb nukleáris létesítménye közé tartozó zaporizzsjai erőmű áramellátása több mint egy hete szakadt meg. Zelenszkij ezért is az orosz erőket hibáztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont Ukrajnát tette felelőssé a Moszkva kezén lévő erőművet érintő áramkimaradásért, szerinte az ukránok „űznek veszélyes játékot” az erőmű megtámadásával, és hozzátette Putyin, hogy ha akar, Moszkva is tehet hasonló lépéseket „a másik oldal” erőművei ellen.

A NAÜ szerint az erőmű nincs közvetlen veszélyben, de hangsúlyozta, hogy minél előbb vissza kell csatlakoztatni a elektromos hálózatra.

A magánkézben lévő legnagyobb ukrajnai energiavállalat, a DTEK pénteken bejelentette, hogy a keleti Poltava régióban felfüggesztette számos földgáztelep működését a térséget érő orosz támadások miatt.

„Az éjszaka folyamán az ellenség ismét drónokkal és rakétákkal támadta a DTEK energetikai infrastruktúráját. Ennek következtében a földgázkitermelés több poltavai létesítményben leállt” – írta a vállalat az X-en.

Az ukrán energiaügyi minisztérium pénteki közlése szerint az orosz erők 381 drónnal és 35 rakétával támadták az ukrajnai földgáztermelés legfőbb helyszíneinek számító kelet-ukrajnai Harkiv és Poltava régiót.

A tél közeledtével Oroszország intenzívebbé tette támadásait az ukrán energiaszektor ellen, ami máris több régióban elhúzódó áramszünetekhez vezetett.

Címlapról ajánljuk

Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Minden európai folyón gondot okoz az alacsony vízállás, az áruszállítás szempontjából fontos Rajna és Duna legnagyobb részén gyakorlatilag ellehetetlenült a teherhajózás – mondta el az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila hangsúlyozta: csak azokon a folyószakaszokon tudnak közlekedni a hajók, ahol vízlépcsőt építettek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

Órákig értekezhetnénk arról, mennyire kiszámíthatatlan módon nyúltak bele a magyar háztartások pénzügyeibe az egymást követő Orbán-kormányok. Az azonban extrémnek számított volna már akkor is, hogy 200 ezer magyar lakáshiteles nem tudja, milyen szabályok szerint határozzák meg a törlesztőrészletét másfél-két hónap múlva.  Márpedig a kamatstop szeptember 30-ai kivezetéséről szóló legutóbbi kormánybejelentést máig nem követte jogszabály, nem tudni, mire készüljenek a felek. A hatályos törvény alapján „örökké” tart az intézkedés, ezért a bankok több tízmilliárd forintnyi veszteséget számoltak el a második negyedévben, bár a legrosszabb forgatókönyvet ügyesen elkerülték. Piaci forrásaink szerint valószínű, hogy az idei év már elúszott a kamatstop kivezetése szempontjából, a Pénzügyminisztérium azonban nem válaszolt ezzel kapcsolatos megkeresésünkre. A kérdéssel a Portfolio szeptemberi Future of Finance 2026 konferencián is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni róla.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×