Infostart.hu
eur:
388.8
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlament elnökével tartott kijevi sajtóértekezleten 2025. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Volodimir Zelenszkij: atomkatasztrófát kockáztatnak az oroszok

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz dróntámadások veszélyeztetik Csernobilt és más ukrajnai erőművek biztonságát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta legújabb videoüzenetében, hogy az ukrán áramszolgáltatás elleni orosz rakéta-és dróntámadások veszélyeztetik a nukleáris létesítmények biztonságát is, mert a csernobili és a zaporizzsjai atomerőműnek – noha nem üzemelnek – folyamatos áramellátásra van szükségük a kiégett fűtőelemek hűtőrendszereinek működtetéséhez egy esetleges nukleáris baleset elkerülése érdekében.

„Oroszország szándékosan idézi elő radioaktív balesetek veszélyét”

– jelentette ki az ukrán elnök csütörtök késő este közzétett üzenetében, egyúttal az ENSZ nukleáris felügyeleti szervét, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) is bírálta nem kellően határozott fellépéséért. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz erők által az energetikai létesítményekre mért csapások „globális fenyegetést jelentenek”.

Beszámolt arról, hogy

Oroszország több mint 20 Sahed drónnal támadta a Csernobil áramellátását biztosító, Kijev megyei Szlavutics város energetikai infrastruktúráját, és ez áramszünetet okozott szerdán, ami a radioaktív anyagok kiszabadulását meggátoló szarkofágot is érintette.

„Az oroszok valószínűleg nem tudták, hogy egy Szlavutics elleni támadásnak ilyen következményei lesznek Csernobilra nézve” – mondta Zelenszkij.

A világ tíz legnagyobb nukleáris létesítménye közé tartozó zaporizzsjai erőmű áramellátása több mint egy hete szakadt meg. Zelenszkij ezért is az orosz erőket hibáztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont Ukrajnát tette felelőssé a Moszkva kezén lévő erőművet érintő áramkimaradásért, szerinte az ukránok „űznek veszélyes játékot” az erőmű megtámadásával, és hozzátette Putyin, hogy ha akar, Moszkva is tehet hasonló lépéseket „a másik oldal” erőművei ellen.

A NAÜ szerint az erőmű nincs közvetlen veszélyben, de hangsúlyozta, hogy minél előbb vissza kell csatlakoztatni a elektromos hálózatra.

A magánkézben lévő legnagyobb ukrajnai energiavállalat, a DTEK pénteken bejelentette, hogy a keleti Poltava régióban felfüggesztette számos földgáztelep működését a térséget érő orosz támadások miatt.

„Az éjszaka folyamán az ellenség ismét drónokkal és rakétákkal támadta a DTEK energetikai infrastruktúráját. Ennek következtében a földgázkitermelés több poltavai létesítményben leállt” – írta a vállalat az X-en.

Az ukrán energiaügyi minisztérium pénteki közlése szerint az orosz erők 381 drónnal és 35 rakétával támadták az ukrajnai földgáztermelés legfőbb helyszíneinek számító kelet-ukrajnai Harkiv és Poltava régiót.

A tél közeledtével Oroszország intenzívebbé tette támadásait az ukrán energiaszektor ellen, ami máris több régióban elhúzódó áramszünetekhez vezetett.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×