A német kormány közvetlenül tárgyal a tálibokkal, hogy tömeges kitoloncolásokat indíthasson Afganisztánba. Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádió megkeresésére világossá tette, Berlin azért döntött a kitoloncolások mellett, mert ez volt az elmúlt időszak egyik legfontosabb politikai vállalása, hogy valahogyan visszatelepíti azokat, akik
- nem kapták meg a menekültstátuszt
- olyan tetteket hajtottak végre, amelyek miatt büntetés alatt állnak.
A végső cél pedig az illegális migráció visszafordítása.
A kérdés az, hogy miként lehet az illegális migrációt ilyen módon visszafordítani, és hogy lehet elérni azt, hogy érvényt szerezzenek azoknak a döntéseknek, amelyek korábban már megszülettek; a jogtalanul Németországban tartózkodó afgánokat márpedig valóban vissza kell juttatni Afganisztánba.
A jogi eszközök tehát már korábban is megvoltak erre. Ami most, az új koalíció alatt változott, hogy a lezárult jogi eljárásokat az utolsó pillanatban, illetve utólagos fellebbezéssel nehezebb lesz megakasztani, illetve ha megszületett a visszatelepítő határozat, ne lehessen megtenni, hogy az érintett egyszerűen nem megy ki a reptérre, nem ül fel a gépre, nem találják a rendőrök, hogy intézkedjenek a hazajutásáról.
A jelen dilemmája ugyanakkor többszörös, hiszen a német kormány az elhatározása által végső soron elismeri a tálib rezsim legitimitását, hiszen vele tárgyal
– mutatott rá Prőhle Gergely. Ez márpedig nagy nemzetközi felháborodást kelt.
„A menekültek jogait védő szervezetek és a német állam közötti vita is ebből ered, hogy vajon lehet-e egy illegitim rezsimmel arról tárgyalni, hogy visszafogadjon olyan embereket, akiket Németország vissza akar telepíteni” – nyomatékosította.
Azt, hogy miről tárgyalnak pontosan a németek és a tálibok, lehet tudni, mivel más országok, például Norvégia, Ausztria is folytatott már ilyen tárgyú megbeszéléseket; Németország először Katar segítségét kérte, hogy ezt megtehesse, így tudott először Afganisztánba visszavinni embereket. Most ez megváltozott, közvetlenül folynak a tárgyalások a tálibokkal.
További problémát jelent, hogy nem könnyű eldönteni egy Afganisztánból menekült emberről, hogy a tálib rezsim elől menekült el, hiszen sokan akkor indultak útnak, amikor még a tálib rezsim nem kezdte meg a működését; e mentén pedig a kérdés az, hogy akiket visszajuttatnak, azokat éri-e egzisztenciális veszély. Erről – mint Prőhle Gergely mondta – a német bíróságoknak „érzékeny döntéseket kell hozni”, hiszen nem csupán bűnöző fiatal férfiak, de árta(lma)tlan családok hazaküldése is napirenden van.
„Tetten érhetjük a nyugati világnak és a vallási fanatizmustól sem mentes, sőt annak jegyében működő tálib rezsimnek minden ellentmondását ebben a vitában” – összegzett Prőhle Gergely.
Nők, családok, rendőrök
A nők helyzete külön említést érdemel: a tálibok uralta Afganisztánban a nőknek gyakorlatilag nincsenek szabadságjogaik, nem járhatnak iskolába, sőt nyilvános helyen nem beszélhetnek. A szakértő szerint ez vár rájuk újra hazatérve.
„Ha azok a férfiak, akiket visszatoloncolnak, a családjukkal együtt éltek Németországban, akkor nyilvánvalóan a családjukat is visszatoloncolják, vagyis ezzel az új német kormány és annak konzervatív belügyminisztere belekalkulálja a lehetőségek közé, hogy akik visszamennek Afganisztánba, azok nyilván a jelenleg Afganisztánban uralkodó törvények szerint fognak ott élni, amiben erősen benne van a nők diszkriminációja” – részletezte.
Az új lendületet kapó visszatoloncolásoknak új nehézségeik is lesznek a gyakorlatban: még több ember tűnik majd el az intézkedések elől bujkálva, így a gyakorlati végrehajtást is meg kell erősíteni, a charterjáratokra és menetrend szerinti gépekre rendőri kísérettel kell feltenni az érintetteket.







