Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.33
bux:
111158.42
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Rendőrök állnak sorfalat a kölni dóm bejárata előtt 2023. december 24-én, miután radikális iszlamista mozgalmak Európa-szerte keresztény rendezvények elleni támadásokra szólítottak fel. A német hatóságok információi szerint egy iszlamista terrorista sejt, amely az Iszlám Állam afgán ágához (ISPK) köthető, több támadást tervez Európában az ünnepi időszakban. A célpontok között lehetnek az ünnepi misék Kölnben, Madridban és Bécsben.
Nyitókép: Rendőrök a kölni dóm bejárata előtt 2023. december 24-én. MTI/EPA/Christopher Neundorf

Afgánok hazatoloncolása: Németország durvább kesztyűt húz fel

Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint a menetrend szerinti repülőkre és a charterjáratokra is rendőri kísérettel kell feltenni az érintetteket, de már nem csupán a fiatal, bűnöző férfiakat, hanem azokat a családokat is, amelyekben a nőkre a "régi sorsuk" vár.

A német kormány közvetlenül tárgyal a tálibokkal, hogy tömeges kitoloncolásokat indíthasson Afganisztánba. Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádió megkeresésére világossá tette, Berlin azért döntött a kitoloncolások mellett, mert ez volt az elmúlt időszak egyik legfontosabb politikai vállalása, hogy valahogyan visszatelepíti azokat, akik

  • nem kapták meg a menekültstátuszt
  • olyan tetteket hajtottak végre, amelyek miatt büntetés alatt állnak.

A végső cél pedig az illegális migráció visszafordítása.

A kérdés az, hogy miként lehet az illegális migrációt ilyen módon visszafordítani, és hogy lehet elérni azt, hogy érvényt szerezzenek azoknak a döntéseknek, amelyek korábban már megszülettek; a jogtalanul Németországban tartózkodó afgánokat márpedig valóban vissza kell juttatni Afganisztánba.

A jogi eszközök tehát már korábban is megvoltak erre. Ami most, az új koalíció alatt változott, hogy a lezárult jogi eljárásokat az utolsó pillanatban, illetve utólagos fellebbezéssel nehezebb lesz megakasztani, illetve ha megszületett a visszatelepítő határozat, ne lehessen megtenni, hogy az érintett egyszerűen nem megy ki a reptérre, nem ül fel a gépre, nem találják a rendőrök, hogy intézkedjenek a hazajutásáról.

A jelen dilemmája ugyanakkor többszörös, hiszen a német kormány az elhatározása által végső soron elismeri a tálib rezsim legitimitását, hiszen vele tárgyal

– mutatott rá Prőhle Gergely. Ez márpedig nagy nemzetközi felháborodást kelt.

„A menekültek jogait védő szervezetek és a német állam közötti vita is ebből ered, hogy vajon lehet-e egy illegitim rezsimmel arról tárgyalni, hogy visszafogadjon olyan embereket, akiket Németország vissza akar telepíteni” – nyomatékosította.

Azt, hogy miről tárgyalnak pontosan a németek és a tálibok, lehet tudni, mivel más országok, például Norvégia, Ausztria is folytatott már ilyen tárgyú megbeszéléseket; Németország először Katar segítségét kérte, hogy ezt megtehesse, így tudott először Afganisztánba visszavinni embereket. Most ez megváltozott, közvetlenül folynak a tárgyalások a tálibokkal.

További problémát jelent, hogy nem könnyű eldönteni egy Afganisztánból menekült emberről, hogy a tálib rezsim elől menekült el, hiszen sokan akkor indultak útnak, amikor még a tálib rezsim nem kezdte meg a működését; e mentén pedig a kérdés az, hogy akiket visszajuttatnak, azokat éri-e egzisztenciális veszély. Erről – mint Prőhle Gergely mondta – a német bíróságoknak „érzékeny döntéseket kell hozni”, hiszen nem csupán bűnöző fiatal férfiak, de árta(lma)tlan családok hazaküldése is napirenden van.

„Tetten érhetjük a nyugati világnak és a vallási fanatizmustól sem mentes, sőt annak jegyében működő tálib rezsimnek minden ellentmondását ebben a vitában” – összegzett Prőhle Gergely.

Nők, családok, rendőrök

A nők helyzete külön említést érdemel: a tálibok uralta Afganisztánban a nőknek gyakorlatilag nincsenek szabadságjogaik, nem járhatnak iskolába, sőt nyilvános helyen nem beszélhetnek. A szakértő szerint ez vár rájuk újra hazatérve.

„Ha azok a férfiak, akiket visszatoloncolnak, a családjukkal együtt éltek Németországban, akkor nyilvánvalóan a családjukat is visszatoloncolják, vagyis ezzel az új német kormány és annak konzervatív belügyminisztere belekalkulálja a lehetőségek közé, hogy akik visszamennek Afganisztánba, azok nyilván a jelenleg Afganisztánban uralkodó törvények szerint fognak ott élni, amiben erősen benne van a nők diszkriminációja” – részletezte.

Az új lendületet kapó visszatoloncolásoknak új nehézségeik is lesznek a gyakorlatban: még több ember tűnik majd el az intézkedések elől bujkálva, így a gyakorlati végrehajtást is meg kell erősíteni, a charterjáratokra és menetrend szerinti gépekre rendőri kísérettel kell feltenni az érintetteket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Amikor 2022 februárjában kirobbant az orosz-ukrán háború, senki nem gondolta, hogy Ukrajna képes lesz most már közel négy éven keresztül kitartani Oroszországgal szemben. Amikor a Nyugat Kijev tartós támogatása mellett döntött, és szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, senki nem gondolta, hogy az orosz hadiipar képes lesz idáig kitartani. Oroszország azonban hatalmas haditechnikai tartalékokkal rendelkezett, olyannyira, hogy még az sem viselte meg, amikor veszteségei számszerűleg elérték a hadrendben tartott állomány értékét. Idén ugyanakkor már akadoztak a szovjet gőzhenger fogaskerekei, ugyanakkor a nyomás Ukrajnán továbbra sem enyhül. Az alábbi cikkünkben idén év végén is megnézzük, mekkora tartalékot mozgósított Moszkva, és még mennyi állhat rendelkezésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×