Infostart.hu
eur:
373.61
usd:
340.12
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
Iszlamista tálib fegyveres a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér előtt őrködik 2021. augusztus 28-án, miután két nappal korábban két öngyilkos merénylő pokolgépeket robantott a kabuli légi kikötőnél. A két detonáció legalább 103 embert megölt, köztük 13 amerikai katonát és az iszlamista tálib mozgalom 28 tagját. A kabuli repülőtérnél ezrek várják, hogy légi úton kimenekítsék őket az országból, miután az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán csaknem egészét.
Nyitókép: MTI/EPA

A német kormány most már menetrendszerű járatokon küldené haza az afgánokat

Noha újabb afgán menekültek befogadásáról vita van a német koalíciós pártok, a CDU/CSU és az SPD között, a Németországban tartózkodó, bűnözőknek nyilvánított migránsok kitoloncolásáról sokkal inkább konszenzus áll fenn. Közvetve ezt erősítette meg Alexander Dobrindt konzervatív belügyminiszter, aki szerint erről „technikai szinten” már folynak tárgyalások a tálibokkal.

A tálib rezsim 2021-es újbóli hatalomra kerülése óta megszűnt minden korábbi párbeszéd Németország és Afganisztán között. A korábbi Scholz-kormány már szigorította a közép-keleti országból érkező menekültek befogadását. Arra ugyanakkor egyfajta szociális kötelezettséget vállalt, hogy kivételt jelentenek azok a tálib rezsim elől Pakisztánba menekült afgánok, akik korábban az ottani, akkor még működő német hivatalokban vagy a Bundeswehr-egységeknél vállaltak munkát.

Ezúttal azoknak a Németországban tartózkodó afgánoknak a kitoloncolása került napirendre, akiket a hatóságok bűnözőknek, illetve a biztonságot fenyegető személynek nyilvánítottak.

A belügyminiszter már korábban is utalt arra, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdeményez a tálibokkal a Afganisztánba történő deportálásokról. Alexander Dobrindt ezúttal azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy a kitoloncolásokat már ne csak charter gépekkel hajtsák végre.

„Az afgán állampolgárokat menetrend szerinti járattal kell hazaszállítani” – hangoztatta a belügyminiszter.

Korábban két különítményt Katar segítségével már visszatoloncoltak, az azonban nem ismert, hogy mi lett a sorsuk. 2024 őszén 28, 2025 nyarán pedig 81, súlyosnak minősített bűnöző volt kénytelen elhagyni Németországot.

A belügyminiszter most az újabb erőfeszítésekről egy lapinterjúban tájékoztatott. A Tagesspiegel értesülése szerint erről már „technikai” egyeztetések kezdődtek, de az újság nem részleteket nem közölt, források szerint ugyanakkor közvetítő is akadt, mégpedig Hamid Karzai korábbi államfő személyében.

„Rendszeres kitoloncolást akarunk” – idézte a lap a belügyminisztert. Karzai bevonása ennek megvalósulását célozza, sőt állítólag arról is szó van, hogy katari közvetítéssel német megbízottak utazzanak Kabulba egyeztetés céljából.

Karzai 2002 és 2004 között Afganisztán ideiglenes, majd 2014-ig megválasztott elnöke volt. Kapcsolata állítólag szoros a hatalom mai birtokosaival, és rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy tárgyaljon a német képviselőkkel. A Zöldek azonban már azt firtatják, hogy a német kormány milyen ellenszolgáltatást kínálhat a tálib vezetésnek azért, hogy visszafogadják a Németországból kiutasított afgánokat.

2024 végén mintegy 461 ezer afgán gyökerű ember élt Németországban, köztük csaknem 350 ezren olyanok, akik védelmet kértek.

A nyár folyamán a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal azt közölte, hogy közülük 11 500 afgánnak kell elhagynia az országot, azt azonban nem ismertette, hogy közülük mekkora a bűnözők, illetve a biztonságot veszélyeztetők száma.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×