Infostart.hu
eur:
391.38
usd:
340.99
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter interjút ad a The Associated Press amerikai hírügynökség újságírójának Kijevben 2022. december 26-án.
Nyitókép: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter interjút ad a The Associated Press amerikai hírügynökség újságírójának Kijevben 2022. december 26-án. MTI/AP/Efrem Lukackij

Bedarzsevszkij Anton: Kuleba menekülése álhír, de a Zelenszkij körüli egység csökken

Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térségi szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter cáfolta, hogy Volodimir Zelenszkij rendelete miatt külföldre menekült volna. Ennek előzménye, hogy egy elnöki rendelet megtiltotta a korábbi diplomatáknak, hogy elhagyják az országot.

Szeptember 3-tól érvényes az az elnöki rendelet Ukrajnában, amely szerint a rendkívüli meghatalmazott nagyköveti rangban lévő diplomaták nem hagyhatják el Ukrajna területét, illetve csak külön engedéllyel tehetik meg ezt.

Ennek okairól csak találgatni lehet, de Bendarzsevszki Anton térségi szakértő az InfoRádiónak nyilatkozva azt valószínűsítette, hogy ez a döntés folytatása a Zelenszkij-adminisztráció nyári lépéseinek, amikor is az ukrán korrupcióellenes hatóság önállóságát próbálták „megvagdosni”.

„Ennek elég nagy nemzetközi visszhangja volt. Az ügyben nemcsak ukrán ellenzéki vezetők szólaltak fel, hanem többek között diplomaták is, akik bírálták Volodimir Zelenszkijt emiatt még külföldön is. Aztán ezt a rendelkezést az elnök lehet, hogy visszavonja, az ukrán kormány pedig végül arra kényszerül, hogy a korrupcióellenes hatóság ellen ne lépjenek fel. De lehet, hogy az elnöki adminisztrációban jutottak arra, hogy a nemzetközi visszhang többek között annak is volt köszönhető, hogy Ukrajnát nemcsak a külföldi vezetők, szervezetek vették célba, hanem saját embereik, diplomaták, volt diplomaták is dolgoztak a kormány ellen” – fejtegette, hozzátéve, összesen 40-60 embert érinthet a rendelkezés.

Ezzel hozták összefüggésbe, hogy Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter „elmenekült” az országból, erről azonban azt mondta: Kuleba valóban elutazott Ukrajnából, és ez épp a rendelet előtt történt nem sokkal – és a határon nyilatkozva állítólag még bírálta is az elnököt –, viszont csak egy szöuli, majd egy lengyelországi konferenciára ment, ebből keletkezett a hír, hogy elmenekült, de ezt maga az érintett később cáfolta azzal, hogy szeptember 20-án hazatér. „Várjuk meg” – tette hozzá a szakértő.

Mint ismert, felnőtt férfiak egyébként sem hagyhatnák el Ukrajnát, de azért felmerül a kérdés: mennyire fogadja el ezt az ország lakossága, és mennyire vannak biztonságban például hadititkok. Előbbivel kapcsolatban Bendarzsevszkij Anton tisztázta, hogy vannak olyan dolgozók, akikre a mozgósítási törvény nem vonatkozik, épp ilyenek a volt vezető diplomaták is, ők utazhatnak is külföldi eseményekre, rendezvényekre, ám szerinte is igaz az, hogy

a Zelenszkij elnök körüli egység csökken, egyre inkább megjelennek kritikus hangok.

„Nem közvetlenül az ő hatalmát kérdőjelezik meg, tehát nem például az új választások kiírását hiányolják, hiszen az alkotmány egyébként ezt valóban nem teszi lehetővé, hanem inkább Zelenszkij egyes intézkedéseit, lépéseit bírálják. Nyilván, ahogy halad tovább a háború, halad az idő, egyre többen lesznek azok, akik elégedetlenek” – jelentette ki.

Példaként említette Valerij Zaluzsnijt, a hadsereg volt vezetőjét, akinek az eltávolítása 2024 elején elég nagy visszatetszést keltett Ukrajnán belül is a különböző politikusok és a társadalom körében is; őt sikerült úgy „lekenyerezni”, hogy elküldték nagykövetnek Nagy-Britanniába. További példa Alekszej Arasztovicsé, ő elnöki tanácsadóként a lakossági tájékoztatásért felelt 2022-'23 folyamán, aztán „eltávolították az elnöki adminisztrációból”, rendszerkritikus értelmiségiként azóta is külföldön él. Az ország állapota a térségi szakértő szerint további hasonló sorsokat generál majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×