Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
310.76
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Donald Trump amerikai (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytat a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. augusztus 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Consolidated News Photos pool/Aaron Schwartz

Volodimir Zelenszkij orosz célpontok elleni támadásról beszél

Egy hét telt el az Anchorage-ban tartott amerikai-orosz elnöki csúcstalálkozó óta, egyelőre azonban semmi jele annak, hogy akár egy centiméterrel is közelebb került volna a célul kitűzött ukrajnai béke. A harctéri fejlemények mellett erre utalnak a legfrissebb nyilatkozatok, legyen szó akár az ukrán vagy az amerikai elnökről, vagy a Vlagyimir Putyin helyett sűrűn kommunikáló Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről.

Ami a több mint három és fél éve tartó háborút illeti, az orosz támadások nemcsak folytatódnak, de – mint azt a munkácsi amerikai gyár elleni támadás is bizonyította – új területekre terjednek ki. Ezt követően hangsúlyozta az ukrán államfő, hogy a védelem önmagában nem elegendő, és ellentámadásokra van szükség.

A háborúnak véget kell vetnünk – hangoztatta a német hírportálok által idézett videóbeszédében Zelenszkij, aki szerint ennek érdekében nyomást kell gyakorolni Oroszországra. Az elnök a tudósítások alapján ezúttal közvetlenül nem is utalt a alaszkai csúcson eredetileg célul kitűzött lehetséges csúcstalálkozójára Vlagyimir Putyinnal. Olyannyira nem, hogy szerinte a Kreml vezetője semmi mást nem ért, csak a "hatalmat és a nyomást".

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg továbbra is védi az országot, illetve az ukrán népet.

"De Trump elnöknek teljesen igaza van abban, hogy ebből a célból a védekezés önmagában nem elegendő"

- tette hozzá.

A hasonlatot rögtön felkapták a német közszolgálati médiumok, élükön az ARD és a ZDF televízióval. Trump ugyanis előző este "kedvenc" platformján, a Truth Social közösségi oldalán a háborút egy, a sportban kiemelkedő csapathoz hasonlította.

"Nagyon nehéz, sőt akár lehetetlen megnyerni egy háborút anélkül, hogy megtámadnánk a megszálló országát" – írta az amerikai elnök. "Olyan ez, mint egy nagy sportcsapat, amelynek fantasztikus védelme van, de nem képes támadni" – fogalmazott az elnök, aki szerint ilyen esetben nincs esély a győzelemre. Az elnök ezzel kapcsolatban is elődjét bírálta. "Joe Biden nem engedte. hogy Ukrajna visszavágjon" - rótta fel Trump, megismételve, hogy ez a háború nem létezne, ha ő lett volna Biden helyett az elnök.

A német média szerint Zelenszkij az említettek mellett kijelentette azt is, hogy a katonai műveletek mellett Ukrajna diplomáciai erőfeszítéseket is tesz a tárgyalások, illetve a béke érdekében. Az ukrán katonai vezetés kapcsolatban áll külföldi partnerekkel, hogy a biztonsági garanciák "katonai összetevőin" dolgozzon.

A szóban forgó biztonsági garanciákat azonban csütörtökön gyakorlatilag az orosz külügyminiszter "vétózta meg". Szergej Lavrov ugyanis orosz hírportáloknak hangsúlyozta, hogy szóba sem jöhet Ukrajna európai szövetségeseinek katonai jelenléte Ukrajnában. Oroszország szerint csakis olyan békegaranciákról lehet szót szó, amelyet országa és az Egyesült Államok mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi állandó tagja, azaz Kína, Franciaország és Nagy-Britannia együttesen vállal.

Mindennek ellenére Németországban egyelőre még folyik a nemzetközi biztonsági garanciákban történő német szerepvállalással kapcsolatos egyeztetés. A legfrissebb értesülések szerint immár a koalíciós pártok, a CDU/CSU és a SPD is azon a véleményen vannak, hogy szárazföldi katonai garanciákról nem lehet szó.

Így marad Ukrajna elsősorban fegyverekkel történő támogatása.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×