Az idei forró nyár után már nem érkeznek kutatók Ventinához: a terep annyira instabillá vált, hogy a hagyományos helyszíni vizsgálatok többé nem végezhetők biztonságosan. A több mint egy évszázada kitűzött mérési pontokat kőomlások és törmelék temették be, ezért a Lombardiai Gleccserkutató Szolgálat hétfőn bejelentette: mostantól drónokkal és más távoli megfigyelési módszerekkel követik nyomon a jégfolyam sorsát.

A gleccser egyre gyorsabban húzódik vissza. 1895 óta összesen 1,7 kilométerrel rövidült meg, ebből 431 métert csak az elmúlt tíz évben veszített, és a zsugorodás legnagyobb része 2021 után történt. Andrea Toffaletti gleccserkutató szerint "az 1980-as évekig még bízhattunk abban, hogy a folyamat lassabb ütemben zajlik, de az elmúlt negyven évben drámai változás indult el."

Az Alpok különösen érzékeny a felmelegedésre. Itt kétszer gyorsabban emelkedik az átlaghőmérséklet, mint a világátlag, és emiatt a térség jégmezőinek több mint 64 százaléka eltűnt. A Nature című brit tudományos folyóirat februári tanulmánya szerint a világ gleccserei 2000 és 2011 között évente még 255 milliárd tonna jeget veszítettek, a rákövetkező évtizedben viszont feltehetően már évi 346 milliárd tonnát.

A Ventina pusztulása így nemcsak regionális veszteség, hanem globális figyelmeztetés is: a hegyvidéki gleccserek visszahúzódása közvetlen hatással van a vízkészletekre, az ökoszisztémákra és végső soron az emberi életre is.

A nyitókép illusztráció.