Infostart.hu
eur:
356.08
usd:
311.91
bux:
139892.19
2026. június 30. kedd Pál
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozón helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov

„A győztes csökkentett ultimátuma a vesztesnek” – Bendarzsevszkij Anton szerint nagy fordulat jöhet a háborúban

Messze vannak még a felek a békétől, mert messze vannak egymástól az álláspontok is – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A posztszovjet térség szakértője szerint ha Ukrajna megkapja a biztonsági garanciákat, elképzelhető, hogy Volodimir Zelenszkij hajlandó lesz kompromisszumra vagy valamilyen engedményekre, mert ezek Ukrajna hosszú távú fennmaradásának a feltételei lehetnek.

Egyelőre a pénteki csúcstalálkozón részt vevő delegációk tagjainak a nyilatkozataiból lehet sejteni részleteket az amerikai és orosz elnök alaszkai tárgyalásáról, amelyek alapján elképzelhetők bizonyos kompromisszumok az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban azt mondta, felfokozott várakozások előzték meg a két vezető találkozóját, és bizonyos körökben nagy áttörést vagy valamilyen kézzelfogható eredményt vártak az egyeztetéstől. Ehhez képest péntek óta csak találgatja a világ, mi következhet most. Hivatalos információk nincsenek arról, miről beszélgetett pontosan az amerikai és az orosz elnök, így nem tudható, közeledtek-e ténylegesen az álláspontok. Továbbra sem ismert, mi lehet a háború lezárásának vagy a konfliktus rendezésének a feltételrendszere.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója úgy fogalmazott, Donald Trump és Vlagyimir Putyin is csak általánosságban beszélt a jelenlegi helyzetről a tárgyalást követő sajtótájékoztatón. Egyetértettek abban, hogy „termékeny” volt a találkozó, de az amerikai elnök is elismerte, hogy messze vannak még egymástól a szándékok és a célok, így valódi alku nem születhetett.

A tárgyalás résztvevői csak keveset árultak el, a sajtóban viszont a hétvége óta egyre több információ lát napvilágot a lehetséges forgatókönyvekkel kapcsolatban. A szakértő kiemelte: a sajtóértesüléseket mindig érdemes fenntartásokkal kezelni, de mivel azóta már az Alaszkában szintén jelen lévő Marco Rubio amerikai külügyminiszter is nyilatkozott az ABC-nek, továbbá Steve Witkoff, az amerikai elnök oroszországi különmegbízottja is elmondta a véleményét, így „kezd összeállni a kép”. A különmegbízott a CNN-nek elmondta, hogy Moszkva a területi kérdésekben is engedményeket tett, ami „áttörést jelenthet”.

Az elmondottak és a kiszivárgott hírek alapján a posztszovjet térség szakértője arra következtet, hogy az orosz elnök felvázolhatott bizonyos engedményeket, kompromisszumokat az alaszkai találkozón. Az egyik ilyen engedmény lehet, hogy már nem ragaszkodik a négy kelet-ukrajnai régió teljes egészének birtoklásához, viszont feltételezések szerint lehet egy minimumfeltétele is Vlagyimir Putyinnak, ami a Donyec-medence orosz ellenőrzés alatt maradása. Bendarzsevszkij Anton hozzátette: úgy tűnik, az USA arra akarja rávenni a kijevi vezetést, hogy ezt fogadja el, cserébe Washington – természetesen orosz közreműködéssel – garantálna bizonyos biztonsági garanciákat Ukrajnának. Vélhetően egyebek mellett erről is fognak hétfőn, Washingtonban tárgyalni a felek. Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett a francia elnök, a német kancellár, a brit miniszterelnök és a NATO főtitkára is elkíséri Volodimir Zelenszkijt az Egyesült Államokba.

Steve Witkoff elmondása szerint Washington és Európa a NATO 5. cikkelyéhez hasonló kollektív védelmet biztosíthat Ukrajnának. Bendarzsevszkij Anton elmondta: Ukrajna számára eddig sem kizárólag a területi kérdések voltak a legfontosabbak, hanem az, hogy hosszabb távon biztosított legyen az ország túlélése. Ezzel együtt úgy véli,

minél nagyobb területeket veszít el Ukrajna, annál kevesebb a garancia arra, hogy az oroszok csak „köztes állomásokat szereznek és foglalnak el a terjeszkedés folyamatában”.

Felidézte, hogy az oroszok 2014-ben a Krím-félszigetet és két ukrajnai régió egyharmadát annektálták, majd 2022 februárjában elindították a teljes inváziót. Biztonsági garanciák nélkül semmi sem garantálná, hogy az oroszok évekkel később adott esetben ne támadnák meg újra Ukrajnát. A szakértő megjegyezte: továbbra is kulcskérdés, hogy kik, mely országok kezeskednének ezért a védelmi garanciáért, mert csak ez jelentene valamilyen „elrettentő potenciált” Oroszországgal szemben. Eddig nem voltak ilyen jelentkezők, az Egyesült Államok az elmúlt években elzárkózott ettől a lehetőségtől, és az európai szövetségesek sem mutattak nagy hajlandóságot erre. Csak a britek részéről merült fel, hogy esetleg békefenntartókat küldenének Ukrajnába. Egészen eddig az oroszok is kizárták, hogy belemennének bármiféle nemzetközi biztonsági garanciákba, de az alaszkai csúcs ebben hozhat változást.

A szakértő hozzátette: ha beigazolódnak a sajtóértesülések és Steve Witkoff állításai, akkor

„valóban nagyon fontos változás következhet az ukrajnai háború menetében”.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy ha az esetleges megállapodást követően az oroszok a jövőben a biztonsági garanciákat felrúgva mégis megtámadnák Ukrajnát, akkor az Egyesült Államok katonák és fegyverek bevetésével segítené az ukrán felet.

A területi kérdésekkel kapcsolatban most még csak homályosan lehet látni, nem egyértelmű, hogy milyen és mekkora területi engedményekre kényszerítenék a kijevi vezetést, már amennyiben van egyáltalán ilyen szándék. Bendarzsevszkij Anton az amerikai külügyminiszter megszólalásából azt olvasta ki, hogy nem is várható kényszerdöntés, Ukrajnának saját magának kell eldöntenie, hogy adott esetben lemond-e a Donbaszról az amerikai biztonsági garanciákért cserébe.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint a következő napok fejleményeitől függ, hogy közelebb lehet-e kerülni a tűszünethez vagy a békemegállapodáshoz. Emlékeztetett, hogy az amerikai elnök nemrég bejelentette, ha sikeres lesz a hétfői, washingtoni egyeztetés Volodimir Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel, akkor már akár augusztus 22-én, pénteken lehet egy hármas (amerikai–orosz–ukrán) csúcstalálkozó. A szakértő úgy véli,

„messze vagyunk még a békétől, mert messze vannak egymástól az álláspontok is, és nagyon nehéz dilemmát jelent ez a helyzet Ukrajna számára”.

Bendarzsevszkij Anton úgy fogalmazott, Vlagyimir Putyin „egy csökkentett ultimátumot vetett fel” Donald Trumpnak az alaszkai találkozón. Hozzátette: „ez egy győztesnek az ultimátuma egy vesztes felé”, amikor a győztes lemond bizonyos igényekről, jelen esetben két ukrán terület teljes birtoklásáról. Mint mondta, az utóbbi időben a sajtóban sok más feltétel is keringett, így például Ukrajna fegyverkorlátozása, az ország NATO-tagsága, a donbaszi területről való lemondás vagy a Krím elismerése. Nagy kérdés, hogy Volodimir Zelenszkij, mibe egyezik bele és mit vet el, hiszen aztán magyarázatot kell adnia otthon, az ukrán népnek. A szakértő szerint a kijevi vezetésnek rendkívül nehéz döntéseket kell majd meghoznia, de ha az ország megkapja az említett biztonsági garanciákat, akkor elképzelhető, hogy az elnök hajlandó lesz kompromisszumra vagy valamilyen engedményekre, mert ezek Ukrajna „hosszú távú fennmaradásának a feltételei lehetnek”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.

Bendarzsevszkij Anton: Vlagyimir Putyin olyan eszközhöz nyúl, amit 20 éve nem alkalmazott

Szeptemberben parlamenti választásokat tartanak Oroszországban, és a kormánypárt több meglepő húzással próbálkozik. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban úgy fogalmazott, abdszurd, hogy Dmitrij Medvegyev, az Egységes Oroszország elnöke nem is szerepel a pártlistán, miközben rákerültek olyanok is, akik részt vettek a háborúban. A szakértő beszélt a többi párt esélyeiről, az oroszországi üzemanyag-ellátási problémákról, Vlagyimir Putyin retorikaváltásáról és a fronthelyzetről is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Nem csak a gáz ára számít: így kerülhet többe a vállalatok energiafelhasználása

Nem csak a gáz ára számít: így kerülhet többe a vállalatok energiafelhasználása

A gázszámla sok vállalkozás számára továbbra is nehezen átlátható dokumentum, pedig a tételek mögött szigorúan szabályozott díjak, mérési adatok és szerződéses feltételek állnak. Fodor Imre, az MVM üzleti kereskedelmi igazgatóságának kereskedelmi igazgatója a Portfolio energetikai podcastjében, az EnergyTalksban elmondta, hogy a számlák ma már részletesek és informatívak, de a végösszeg megértéséhez érdemes tudni, hogyan épül fel a gázdíj, mit jelent a rendszerhasználati díj, és milyen hatása van annak, hogy egy cég fix vagy indexált áras szerződést köt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×